Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Földművelés

Az 1960-as években mutatkozó nagymértékű területcsökkenést Felgyő és Bokros önálló faluvá válása, a város határából való kiszakadása magyarázza, így a termelési ágakban bekövetkezett változásokat az első három évszámhoz kapcsolódó adatok tükrözik reálisan. A múlt századi viszonyokhoz képest századunkra nőtt a szántóföldi művelés, a szőlő- és kertkultúra jelentősége, csökkent viszont a rétek, legelők területe. Ez utóbbit az állattartásban bekövetkezett változások, az állatállomány számának esése magyarázza. Az 1920-as, 30-as években a múlt század végéhez képest felére csökkent a legelőre hajtott állatok száma. Ez részben a gazdasági világválság hatásával magyarázható, részben pedig azzal, hogy a legeltetés helyett nőtt az istállózó állattartás fontossága, az így tartott állatok ellátását viszont a szántóföldi takarmánytermelés biztosította. A 18. század végén Csongrádon az 1 hold földre eső évi gabonatermés 8, 28/64 pozsonyi mérő volt. (Ekkor egy pozsonyi mérő gabona 54,3 liter. Kilogrammra átszámítva: búza: 41,97 kg, kétszeres: 41,38 kg, rozs: 36 kg, adagban: 39,78 kg.) Búzából és rozsból a szántóföldek több mint felénél az elvetett mag négy és félszeresét hozta. Az árpát az ötszörös terméshozam jellemezte, a zabot a négy és félszeres, ötszörös.

7 A termésádagok alakulásában azonban a talaj minőségnek meghatározó szerepe van. Századunkban a bánkúti bú%a jó talajon 10-12 mázsát adott holdanként, a szikes, homokos talajon 4-5 mázsát. Hasonlóképpen alakult a takarmánynövények termesztése is, amely meghatározta az állatállomány alakulását. Jó talajú területeken több állatot tudtak takarmányozni, s a megtermelt takarmányt az állatokkal feletetve, azokon keresztül értékesítették. A homokos területeken élő gazdáknak azonban más területekről kellett beszerezni a jószágok takarmányát. Az elmúlt századokban a szántóföldek megművelésében a parlagolós rendszer uralkodott, nyomásos rendszerben csupán a földek kis részét művelték.

8 Az 1828-as összeírás alapján megállapítható, hogy a szántók nincsenek nyomásokra osztva, egy-egy tagban vannak kimérve.

9 A földbirtoklással összefüggően a társadalmat a középparaszt réteg jellemezte. A földbirtokelosztásban a legnagyobb a 15-50 holddal rendelkező parasztbirtok részesedése.

10 Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint az önálló birtokosok és bérlők száma 2213, ebből 100 kat. holdon felüli birtokos 28, 100 kat. holdon felüli haszonbérlő 1, kisbirtokos vag)' bérlő 1354, kisbirtokos napszámos 811, részes földműves 17, kertész 2. Mezőgazdasági cseléd 496, mezőgazdasági munkás 1292. 1910-ben az önálló birtokos és bérlő 2663. A 100 kat. holdon felüli birtokos 27, kisbirtokos vagy bérlő (10—100 kat. hold között) 725, a kisbirtokos napszámos (10 kat. holdon alul) 1881, részes földműves 29, kertész 1. Mezőgazdasági cseléd 464, mezőgazdasági munkás 1747 fő volt.

11 7 Kruzslicz István 1988. 30-31. 8 Id. mű 30-31. 9 Barta László: Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében. TCSMT. V. Szeged, 1981. 20. 10 Kiss István: Csongrád megyei város közigazgatása. Pécs, 1904. 371. IIA Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 2. Köt. Bp. 1904. 371. to