Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)

V. SZABÓ Gábor: A bronzkor Csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán)

Baden-kultúra anyagi műveltségét létrehozó közösségeknek is a Makó-kultúra hatalmas területen elterjedt, ám helyi csoportokra még nem bontható tömbjében. Hasonlóan tisztázatlan az a kérdés is, hogy milyen viszonyban állt a Makó-kultúra jellegzetes, belsődíszes edényeit, amforáit és fazekait készítő populáció, a megye területén található nagyszámú kurgánnal, illetve az azokba temetkező népességgel. A Hajdú-Bihar megyei sárrétudvari halom példája alapján nem tartható kizártnak, hogy a kurgánokba temetkező népek vagy társadalmi rétegek megérik a kora bronzkor kezdetét (NEPPER 1991, 19-20, IV-V. t.),

1 ám erre egyelőre térségünkből egyetlen bizonyíték sem áll rendelkezésünkre. A megye területén mindössze néhány halmot tártak fel, melyek azonban korábbi periódusban készültek (Csongrád-Kettőshalom: ECSEDY 1979, 11-13; Szentes-Besenyőhalom: HEGEDŰS 1978; Derekegyháza-Ibolyáshalom

2

). A kurgánok emelőivel kapcsolatban továbbra is kérdéses, hogy itt egy keletről időszakosan beszűrődő, kis létszámú idegen népességről vagy egyszerűen csak egy társadalmi csoportról (helyi elitről) van szó.

3 Ennek eldöntésére csak nagyobb mennyiségű anyag, illetve feltárt kurgán ismeretében vállalkozhatnánk. A Makó-kultúra Csongrád-megyében feltárt mintegy 20 leletegyüttesének zöme a Tisza árterületéről származik, ami arra utal, hogy az ezt az anyagi kultúrát hordozó népesség életmódja folytán főként az árterülethez, a folyók völgyéhez kötődött.

4 Arra, hogy telepeik az árterületen kívül a löszhátságon is megjelennek, mindössze néhány kisebb együttes utal, köztük pl. a székkutas-diófásdülői (2. kép).

5 Ezek, a Tisza-völgyétől eltávolodó telepek azonban, úgy tűnik, nem jellemzőek, s inkább csak kisebb, a hátságra benyúló erek mentén mozgó közösségek időszakos tanyáinak az emlékei lehetnek. Életmódjukról nem rendelkezünk értékelhető mennyiségű adattal,

6 településeiről egyelőre annyit mondhatunk, hogy egymástól távol, ritkásan elhelyezkedő objektumokból (főként gödrökből) állnak. A előkerült paticsmaradványok kis száma arra utal, hogy házaik, eltérően a korábbi badeni és a későbbi kora bronzkori lakóépítményektől, nem agyagtapasztásos fallal, hanem valamilyen más — egyelőre még meg nem figyelt — technikával készültek. Egyedi helyet foglal el a kultúra telepjelenségei között a CsongrádVidreszigeten feltárt épület, ahol a Makó-kultúra kevés megfigyelhető objektumának egyike egy 37 X 7 m-es alapterületű, cölöpszerkezetes építmény volt (1. kép 3) (KALICZ 1984, 95, XXIII. t. I). Ismervén azt, hogy milyen ritkák az ilyen nagy építmények, nemcsak a Makó/ A kurgán feltárt temetkezéseit kisérő edénymellékletek tagadhatatlanul a kora bronzkor kerámiatípusaival rokoníthatóak. 2 A halomfeltárás közöle tien. Említi: HORVÁTH 1983a, 6. 3 Azt, hogy a halmokba temetkezés, mint a helyi elit temetkezési szokása, nem elvethető lehetőség, számos példa mellett a Montenegróban feltárt mala grudai sír példája is szemléletesen bizonyítja (PRIMAS 1996, 15'). Etnikai színezete is lehet, mint erről az Alföld rézkori kurgánjai árulkodnak, amelyekben Kelet-Európa síkságairól hosszú időn át beszüremkedő mobil kisközösségek tagjait temették el (ECSEDY 1979). Alkalmasint egy nagyobbrészt helyi gyökerű közösség egésze is átveheti a halmokba való temetkezés szokását, ahogyan erre a kora bronzkor 2. periódusában számos példát is találhatunk a Kárpát-medence területén (pl.: Livezilecsoport: CIUGUDEAN 1996, 78-96). 4 A Makó-kultúra Csongrád megyéből előkerült leletanyagának teljességre törekvő kataszterét és vizsgálatát a Hódmezővásárhely-Barci-réti leletanyagfeldolgozásának kapcsán Kulcsár Gabriella készítette el (KULCSÁR 199"). 5 A teletegyüttes 1982-ben, B. Nagy Katalin avar temetőásatása során került elő, a temetőtől keletre eső magaslat átvágásakor. 6 A kultúra lelőhelyeiről általában rendkívül kevés állatcsont kerül elő. Ehhez társul az a sajnálatos tény, hogy jelenleg egyetlen megyei lelőhelyük állatcsont anyaga sincs feldolgozva.