Múzeumi Füzetek Csongrád 1. (Csongrád, 1998.)

Erdélyi Péter: Csongrád város rövid históriája

ERDÉLYI PÉTER Csongrád város rövid históriája 1. Csongrád a középkorban Az eddig megjelent, Csongrád történetéről szóló munkák első bekezdésében a szerzők általában Anonymus híres Qestájának alábbi sorait idézték hiteles forrásként a honfoglalást követő történésekről vidékünkre tekintve: „Utóbb pedig bizonyos idő elteitével Ond fia Ete sok szlovént gyűjtött össze, s AJpár Vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveznek. " Anonymus leírásával szemben viszont ma már tudjuk, hogy a 13. század elején élt történetíró regényes műve igen sok ellenőrizhetetlen és bizonytalan adatot is tartalmaz. Többek között a csongrádi vár építésével kapcsolatban is. Az igaz ugyan, hogy a csongrad (fekete vár) szláv szóból származott a város neve, de az már kérdéses, hogy Ond fia, Ete - aki valószínűleg birtokolta a területet a honfoglalás után - építtette a várat az itt élő szlávokkal. Régészek és történészek egybehangzó véleménye szerint Csongrádon már a magyarok bejövetele előtt állt egy ismeretlen eredetű földvár, amit később többször átalakíthattak, felújíthattak. Hogy ez így lehetett, arra bizonyíték az is, hogy Csongrád neve sehol sem szerepelt Fekete-vár alakban, ami akkor lenne indokolt, ha a magyar uralom alatt épült volna a vár. Tehát Csongrád földvára már a magyarok bejövetele előtt állott, s a 800-as évek elején előrenyomuló bolgár-törökök egyik központja volt. Teljes bizonyossággal még az sem dönthető el, hogy a Tisza jobb vagy bal partján helyezkedett el. Az írott források hiánya miatt még azt sem tudjuk, hogy ki birtokolta a csongrádi földvárat a honfoglalást követő másfél évszázad során. Kristó Gyula szerint valószínűleg a fejedelmi család egy tagjának, a Bar-Kalán nemzetségnek a kezén volt. Az viszont bizonyos, hogy amikor István 1028 táján Ajtony vezért legyőzte, és a Tisza bal partja is a király fennhatósága alá került, alapította meg Csongrád székhellyel a királyi vármegyét, amely igazgatási, adószedési és bíráskodási feladatokat látott el. Ugyanakkor létrehozta a várispánságot is a katonai funkciók gyakorlására. Homály fedi azt is, hogy ki lehetett a vármegye ispánja és a várispán; feltételezhetően vagy a fejedelmi család egyik tagja, vagy olyan főember, aki szolgálatáért kiérdemelte ezt a tisztet. 1075-ből már okleveles forrás tanúsítja, hogy működik a csongrádi várispánság. Analógiás alapon feltételezhetjük, hogy a vármegye első temploma a csongrádi vár mellett épülhetett fel. így a vár templomának papja fokozatosan fennhatósága alá vonta a vidék többi templomának irányítását, s ezzel kialakult a főesperesség intézménye. A csongrádi főesperesség a 1112. század fordulóján már a váci püspökséghez tartozott. Egyébként a