Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
az uzsorásokat és az örököseiket az uzsora visszaadására. Először, az uzsora minden olyan, ami a kamatra kiadott pénzt növeli, amelyet gonosz szándék vagy szerződés előz meg. Ezért azt mondom: a kölcsönpénzhez, hogy megemlítsem a kölcsönszerződést, amelyben egyedül valósul meg a kamat. Ugyanis a dologbérletről, ha valamit adunk vagy felveszünk, azt nem mondják uzsorának, hanem bérnek, amely mindig a kölcsönnel együtt jár. Ugyanis kettős különbség van a kölcsön és a dologbérlet között, mert a bérbe adott dolog esetében a tulajdon nem kerül átruházásra, ám a kölcsönben átadják. És mert a dologbérlet kockázatát a bérbeadó viseli, a kölcsönét pedig az adós, és ezért (az előbbi) megegyezésen alapul, ezért bér szedhető és hajtható be a dologbérlet után, ám nem nevezik uzsorának. Mondtam, hogy gonosz szándék előzi meg, mert legtöbbször a nyereség reménye és az utána való sóvárgás hozza létre az uzsorát, a kölcsönzés oka legfőképp ezen alapszik. Ha pedig tiszteletből és szeretetből születik a kölcsön, akkor nem mondják uzsorának, jóllehet valaki mellékes dologként várja, hogy visszakapja. Ugyanis talán természetesen az adós le van kötelezve a hitelezőnek a visszaadásra, vagy valamilyen szolgálat teljesítésére. Mondtam, hogy szerződés nélkül, mert ha az adós köszönettel és szabadon ad valamit a hitelezőnek leginkább az adósság megfizetése után, az nem jelent uzsorát, mert az elfogadót nem szennyezte be, ugyanis minden kötelezettség nélkül tette, mely nem kapzsi kérésre történt. Az uzsora, miként mondják, „usus eris (mintegy a haszoné leszel)", azaz a pénzé. A pénz nevében ugyanis benne foglaltatik az egész, amit az emberek birtokolnak. BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
