Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek
CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA V-VI. századi pásztorkészségek Kés Munkámban 25 temető96 195 sírjából97 összesen 227 vaskést, ill. késpengét vizsgáltam meg. Fontos kiemelni, hogy csak azon példányokat vettem bele az elemzésbe, melyek pásztorkészségekhez köthető tárgyakkal együtt kerültek elő, így a késeket tartalmazó sírok száma jóval magasabb.98 Döntő többségben, 100 esetben férfiaknál, 2 alkalommal nőknél fordultak elő, de 5 gyerek sírjában is találtak késeket.99 87 esetben egyértelműen a táskák tartalmát képezték, a Szolnok- szandai temető100 50. sírjában viszont a táska felett helyezkedett el a kés. Előkerülési helyük igen változatos.101 A medencén, ill. annak térségében (gerinc alatt, combcsont fejénél) 94-szer, a karoknál 12-szer, a kézfejeknél 8-szor, a koponyánál, valamint a mellkas területén 4-szer, a könyököknél 3-szor fordultak elő, és egy esetben a lábfejek között is megtalálhatók voltak. Minden esetben vasból készültek, nagy részüket viszont megrongálta a rozsda, töredékesen, hiányos állapotban láttak napvilágot, alig lehetett néhány egészet összeállítani, így igen nehéz az értékelésük. Általában egyesével fordultak elő, de 19 alkalommal 2102; 6 esetben pedig 3 db kés is megjelent egy sírban; egy a pásztorkészségek közelében, egy (esetenként kettő) pedig azoktól eltérő helye(ke)n. Közös jellemzőjük az egyélű penge és az egyenes fogórész, hosszuk átlagosan 8-23 cm közé tehető.103 Nyelük fából készült (néhol a késpenge mellett a fanyél hosszúkás farostjai is megőrződtek), a szervesanyag-maradványok révén arra következtethetünk, hogy a táskákban történő előfordulás mellett fatokban vagy bőrhüvelyben104 is hordhatták őket.105 A pásztorkészség különböző eszközeivel igen változatos kombinációkban fordultak elő: a leggyakoribb a vaskés - kovakő - csiholó (42 eset); a vaskés - kovakő (26 eset); a vaskés - kovakő - csiholó - ár (14 eset) együttes volt. 96 Ártánd-Lencsésdomb, Békésszentandrás-Sirató, Biharkeresztes-Toldi útfél, Csanád-Bökény, Gyula-Fövenyes, Hajdúszoboszló-Bajcsy-Zsilinszky u., Hódmezővásárhely-Gorzsa, Hódmezővásárhely-Kishomok, Kétegyháza-Árgyelán tanya, Kétegyháza-Község-homokbánya, Kiszombor B, Klárafalva, József u., Magyarcsanád-Bökény, Malomfalva (Moregti), Marosveresmart (Vere§mort), Mezőbánd (Band), Rákóczifalva-Kastélydomb, Szentes-Berekhát, Szentes-Kökényzug, Szentes-Nagyhegy, Szolnok-Szanda, Szolnok-Zagyva-part-Alcsi, Szőreg-Téglagyár, Tiszafüred-Nagykenderföldek, Törökszentmiklós-Batthyány u. 97 Ebből 21 sír bolygatott volt. 98 Csallány Dezső is kiemelte a kések fontos szerepét a gepida sírokban, ő kb. 488 db kést, ill. késpengét gyűjtött össze (CSALLÁNY1961,288-289). 99 88 esetben sajnos nem lehetett pontosan meghatározni az elhunytak nemét. 100 BÓNA 2002,197-237. 101 70 esetben a publikációk nem közöltek pontos adatot arról, hogy melyik testrészen, ill. közelében helyezték el őket, és a sirrajzok hiányában sajnos én sem tudtam megállapítani. Ezen darabokat nem vettem bele az elemzésbe, hiszen nagyon kiugró értéket képviseltek volna. 102 A két kés tarsolyban viselésének szokása a keleti frankok körében is igen gyakori volt, jól igazolja ezt a VI. század első harmadára keltezhető, Plánig közelében előkerült hercegi sir is, ahol a medencéről lelógó, kis csattal záródó tarsolyba két vaskést is helyeztek (SIEGMUND 1997, 692). 103 A 24 cm feletti darabok Nagy Margit szerint már vadászkéseknek/tőröknek tarthatók (NAGY 2004,146). 104 Pl.: Szentes-Kökényzug 70., Szentes-berekhát 45., Szőreg-Téglagyár 73. sírban a vaskés pengéjén bőrlenyomatokat lehetett megfigyelni. 105 A kések nem mindig voltak együtt a táskában a pásztorkészségekkel, azok mellett vagy közvetlen közelében is helyet kaphattak, így az övhöz szíjazva is viselhették a gyakran tokkal ellátott késeket (CSEH 2005a, 29). 655
