Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek
CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA V-VI. századi pásztorkészségek Időben és térben is átmenetet jelent61 az 5. század harmadik negyedére keltezhető ásóformájú blucinai csipesz, mely az elhunyt mellkasának bal részéről, közvetlenül a szegycsont mellől került elő. Vége karikában végződött, így elképzelhető, hogy egy zsinórra felfűzve a nyakban viselték.62 A gepidáknál főként felnőtt férfiak (20 db] sírjaiból kerültek elő63 csipeszek, ezért Bóna István korábban a borotválkozás kellékeinek (szőreltávolítóknak] tekintette őket.64 Ennél viszont valószínűbb, hogy egyfajta fogóeszközként szolgálhattak65, a tűzkészség eszközei lehettek, melyre utalnak a velük együtt igen gyakran - sok esetben táskában66 - előkerülő csiholok, tűzkövek kis vaseszközök vaskések67 Ezenkívül nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy a pincetták a népi medicina, gyógyítás eszközei közé tartoztak hiszen vékony, de fogásra, csípésre kiváló végeik alkalmasak voltak arra, hogy például az állatok bőrébe/szőrébe fúródott tüskét, idegen anyagokat ennek segítségével eltávolítsák58 A vizsgálat alá vont 14 temető69 42 sírjából70 összesen 43 darab csipeszt ill. csipesztöredéket tártak fel. Megfigyelhető, hogy legnagyobb számban a medencén, ill. annak térségéből (15 eset] kerültek elő, de néhányszor előfordultak a jobb karnál (4 db] és a koponyánál (3 db] is.71 Általában síronként egy-egy darab található, de kivételt képez ez alól a Rákócziiéivá - kastélydombi temető72, melynek 176. sírjában két csipesz volt, igaz az egyik töredékes állapotban (csak a szára maradt meg]. Többségük vasból készült (23 db], de igen gyakran előfordulnak bronz példányok is (15 db].73 Hosszuk: átlagosan 6-8 cm; szélességük 0,4-1,8 cm; átmérőjük 0,3-0,6 cm között mozgott. Nagy részük csak töredékes állapotban maradt fent, valamint sok darab magán viseli az intenzív használat nyomát. Legtöbb esetben trapéz formájúak, lefelé lapátszerűen kiszélesednek74 Díszítést csupán négy darabon lehet megfigyelni, ezek kivétel nélkül bronz példányok75 Felső, elkeskenyedő végük néhány esetben karikában végződik76, ezen keresztül erősíthették fel őket az övre (főként nőkre jellemző]. A férfiak a csipeszeiket többnyire táskában hordták együtt a többi tűzkészséghez köthető tárggyal.77 A sírokban leggyakrabban vaskésekkel, vaskés - kovakő - csiholó, illetve kovakő - csiholó - ár - vaskés kombinációjában fordultak elő. 61 Az 5. század második felében a csipeszek formájában és funkciójában is változás figyelhető meg. A kora népvándorlás kori hosszú, keskeny szárak eltűntek, ásó-, ill. lapátformájúra alakították őket, a női sírok helyett férfiak általános mellékletei lettek, és egyfajta szerszámként használták őket. 62 TIHELKA 1963, 467-498. 63 2 esetben (Szentes-Kökényzug 81. sír és Szőreg-Téglagyár 5. sír) női sírból kerültek elő, azonban igen magas számban (20 eset) viszont nem lehetett \ meghatározni az előkerülés pontos helyét, mely nagyban megnehezítette a vizsgálatukat. 64 BÓNA 1993, 36. 65 Segítségükkel a taplót csíptethették, vagy kisebb tárgyakat fogtak meg velük. 66 15 esetben egyértelműen kimutatható volt, hogy táskában kaptak helyet. 67 A csipeszeket néhol ezekhez hozzározsdásodva találjuk: pl. a hajdúszoboszlói 60. férfisírban a vascsipesz töredék egy csiholóhoz rozsdásodott (ISTVÁN0VITS - M. NEPPER 2005,46-49). 68 B. Tóth Ágnes szíves szóbeli közlése alapján. 69 Hajdúszoboszló-Bajcsy-Zsilinszky u., Hódmezővásárhely-Gorzsa, Hódmezővásárhely-Kishomok, Kiszombor B, Klárafalva, Magyarcsanád-Bökény, Malomfalva, Mezőbánd, Rákóczifalva-Kastélydomb, Szentes-Berekhát, Szentes-Kökényzug, Szolnok-Szanda, Szőreg-téglagyár, Tiszafüred környéke. 70 2 sír bolygatott volt: Mezőbánd (Band) 60. és Hódmezővásárhely-Kishomok 82. sír 71 A többi helyen (mellkas bal oldalán, bal kézfejnél és a bokák között) 1-1 esetben fordultak elő. 72 CSEH 2005b 73 3 példány esetén a szerző csupán a csipesz meglétét közli, egyéb adatokat nem, így nem tudni, milyen anyagból készültek. 74 Török Gyula a kiszombori példányokat két fő csoportba sorolja: az egyik típusnál a széles csiptető rész gyenge ívben keskenyedik a szárak vége felé, míg a másiknál ez az ív megtörik, ami még díszesebbé teszi a darabokat (TÖRÖK 1936,128-129). 75 Hódmezővásárhely-Kishomok 7. sír: vésett vonaldísz; Szentes-Kökényzug 64. sír: szegélyeken egy-egy csatorna; Szentes-Berekhát 176. sir: keresztirányú rovátkák és poncolt x-forma; Kiszombor B149. sír: a fogórészénél vonalak, szélén fogazás 76 Hódmezővásárhely-Kishomok, Kiszombor 29. sir, Szentes-Berekhát 88. sír 77 CSALLÁNY1961, 283. 652
