Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
szítse el, ám az elrabolt idegen javakat kétszeres értéküknek mértékében szolgáltassa vissza. Ezt nem csak az ingóságokra vonatkozóan véljük megtartani, hanem inkább a foglalásokra, és azokra, amelyek az ingatlanok tekintetében vannak, rendeljük el megtartani. És ez azért van, hogy a büntetések következtében az emberek mindenféle rablással felhagyjanak, ugyanis a joggal annyira ellentétes a rablás, hogy ha valaki a saját tulajdonát valakinek kölcsönbe, bérbe adta vagy elzálogosította, hogy azt attól erőszakkal elvinni semmilyen módon nem tudja, tilos is. Ez igaz, ha rendelkezik bíróval, aki neki igazságot szolgáltat. Ha nem, akkor jog szerint tudja elvinni, vagy zsákmányként vagy lopott holmiként, vagy átadás útján, vagy bármely más módon. BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata XXXIII. Fejezet A szüzek és asszonyok elrablásáról Ezen cím alatt elsősorban két dolog szerepel: először feltárja, miben nyilvánul meg a rablás, másodszor meghatározza a rablók büntetését. Tulajdonképpen a szüzek elrablásáról van szó, és ez a rablás kettős. Az egyik módja az, amikor a lányt erőszakkal elrabolják, vagy elvonszolják az atyai házból, ez az erőszak akár a szülők, akár a leány ellen irányuljon is. A másik módja az, amikor a lányt az apja házában vagy azon kívül megbecs- telenítik vagy megszeplősítik akár az ő beleegyezésével, vagy akarata ellenére, akár házon belüli vagy külső személy által történik meg, az bujaság, bármely módon kö63
