Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Feledy Balázs: Tóth Ferenc: Makói képzőművészek – képzőművészek Makón című kötetének bemutatása
FELEDY BALÁZS Makói képzőművészek - képzőművészek Makón című kötetének bemutatása Nagyon jó olvasni az iparművészekről Bángi Máriáról, Bíró Annamáriáról, Kubinyi Annáról, Gál Veráról és a fiatalabbak közül Balog Anitáról, Fodor Ildáról, Kiss Editről. Érdekes, hogy Kiss Edit enteriőrtervező a legfiatalabbak közé tartozik. Ez is egy véletlen, hogy volt szerencsém Budapesten a Király utcában átadni azt a galériát, ahol ő évek óta most már Pesten tervezi az enteriőröket, s Önök tudják, hogy a Szépművészeti Múzeumban, Műcsarnokban is nagy munkái voltak. A restaurátorok is nagyon jelentős személyiségek. Brutyó Mária és Juhász István. A történeti áttekintésben szintén fölvillant nagyon fontos neveket Tóth Ferenc, akik szintén mindannyian ismerőseink lehetnek. És végül olvasunk a művésztelepekről. Nagyon jó ez a csoportosítás, nagyon jó újra olvasni - ha még tudjuk is a történetét - a Rudnay-féle 1925-ben indult telepről. Hogy milyen jelentős az, amit az ember húszas éveiben, életkorában megszerez. Ez így volt Vén Emilnél, így volt Istókovits Kálmánnál, ha el is kerültek Makóról, jelentős az, amit az itt szerzett élmények alapján festettek, és egész életükben. Istókovits is majdnem kilencven évet élt, de a makói élményeit élete végéig őrizte. Már egy egészen más kategória a hetvenes évektől a Marosmenti Művésztelep. Mindenképpen szólnom kell a Makói Grafikai Művésztelepről, ami 1977-től datálódik, és Kocsis Imréhez kötődik. Rendkívül fontos a kortárs magyar grafikában az a szerep, amit részben ez a telep, részben a Makói Grafikai Alkotótelep a kilencvenes évektől betölt. Lehet, hogy Makó polgárai úgy érzik, hogy ez egy kicsit bezárkózó műhely, vagy talán egy kicsit urbánus műhely az itteni problémákhoz képest, de biztos, hogy a magyar művészettörténetben, a kortárs művészetben kiemelt a jelentősége. Fontos volt, hogy Kokas mester pár évig ide hozta a növendékeit a hetvenes években. Nagy fájdalmunkra a mestertől tavaly búcsút kellett vennünk. Hadd említsem meg külön azt a makói művésztelepet, amely a kilencvenes évektől tizenöt évig működött Jámborné Balog Tünde vezetésével. Első sorban ennek a telepnek a résztvevőitől látunk itt most képeket ebben a teremben, s úgy látom a Polgármester Úr irodájában is. Határon túli művészek alkotásai. Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról. Fontos, nagyon fontos ez a misszió, és örülök, hogy a jelenleg is működő Natura Marosmenti Művésztelep mindezt folytatja. Tóth Ferenc rengeteg forrást használt, helytörténeti dokumentumokat is, művészettörténeti jelentéseket olvashatunk, katalógusokat, vallomásokat, emlékezéseket, újságtudósításokat. Nagyon érdekes azt látnunk, hogy nem egy tanulmányán érezni lehet bizonyos értelemben azt, hogy kikhez fűzi - ez talán generációjából is ered - elevenebb kapcsolat. Ecsődi Ákos, Pethő János, Kocsis Imre, Jámborné, Balog Tünde, Szilvásy Nándor, Szekeres István személye, életműve talán még szeretettel telibben van kibontva, mint a többieké. Ám mindig rengeteg sok adatot tár elénk. Ez a személyesség, a tudományosság mellett, szintén fontos értéke ennek a kötetnek. 618
