Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József

GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Az arckép alapjául szolgáló fotóportré valószínűsíthetően egy fényképész-műte­remben készülhetett, mert a korabeli családi paloták enteriőrjeinek nem volt saját­ja az ennyire egyszerű, minden díszítést nélkülöző berendezés. A Vasárnapi Újság tanúsága szerint Munkácsy a Műcsarnok 1890. november 25-én nyíló kiállításán bemutatta Pulitzerné arcképét. „A kiállításnak egyik kiváló darabja Munkácsy Mihálynak egy nagy arczképe lesz, mely Pulitzer budapesti szü­letésű amerikai nábob feleségét ábrázolja, egész életnagyságban, fehér báli ruhá­ban, szingazdag szalon-környezettel. Munkácsy elküldte Liszt Ferencz arczképét is, melyet Colpachban festett, élet után, alig egy-két héttel a mester halála előtt.29“30 Pulitzerné Munkácsy által festett portréja jól tükrözi a korabeli megrende­lői elvárásokat és művészi törekvéseket. Merészebbnek tűnik azonban John Singer Sargent (Firenze, Olaszország, 1856. január 12. - London, Egyesült Királyság, 1925. április 14.) Pulitzer Józsefet ábrázoló, Londonban született 1905-ös arcképe, amely­re egyébként Kate Davis megörökítésével együtt kapott megrendelést. A portrépár elemei közül a Pulitzert ábrázoló darab az izgalmasabb, amely az elismert port- retistától megszokott, élénk ecsetkezeléssel készült. (Több helyen találkozhatunk azzal, hogy a festményt az arcfelek váltott eltakarásával ajánlják szemlélni, mint Dürer „Krisztus önarcképét”.) Pulitzer nem hagyta el vállalkozásának hajóját, az irányítást a kezében tar­totta. Sajtóbirodalmának működőképességét napi aktivitást igénylő részvétele nél­kül is biztosítani tudta. A betegség azonban megtörte. Ez a késői festmény mindezt magában foglalja. Egy intelligens és magabiztos férfit ábrázol, akiről tudjuk, meg­mutatva egy értékrendet, segítette az amerikaiakat azonosságtudatuk formálásá­ban. Tudván, hogy a modell elveszítette szeme világát, a tekintet (szemgolyó) meg­örökítése különösen bravúrosnak tűnik. John Singer Sargent sikereinek hátterében az az adottsága állt, hogy a festés munkafolyamata során könnyen kapcsolatot tu­dott teremteni és ezáltal megismerkedni modelljeivel, ahogyan például az angol királyi család udvari festője, László Fülöp is tette. A megjelenés és a személyiség lendületes ecsetvonásokkal való megragadásának biztos képességével látott mun­kához. Az eredménynek azonban teljesítenie kellett a - több évszázada változatlan - megrendelői elvárást: a kész műnek az ábrázolt személyről pozitív, nagyon pozitív benyomást kellett keltenie a nézőben. 29 NÉV NÉLKÜL 1890 B. 769. p. 30 A kiállítás 1890 májusában közzétett felhívásában arról értesülünk, hogy a Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter által felajánlott, a magyarországi és a külföldi művészek közül egyet-egyet majdan kitüntető aranyérem mellett a Munkácsy nevét viselő, hatezer frankot kitevő ösztöndíjára is lehetett pályázni. Az, hogy egy kiállításon a festő és az európai mércével mérhetően is nagyvonalú mecénás egy személyben legyen jelen, talán csak a ma emberének meglepő. (NÉV NÉLKÜL 1890 A. 325.) A díjat egyébként Halmi Artúr nyerte el Vizsga után című, akkor állami tulajdonba került, ma a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagító művével. (RÓBERT 1906 52.) 598

Next

/
Thumbnails
Contents