Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Bár más és más pályára léptek, nem is gondoljuk, hogy élettörténetükben és hivatásukhoz való viszonyulásuk tekintetében mennyi hasonlóságot találunk a makói születésű Pulitzer József és a Munkácson született, ám gyermek- valamint ifjú éveit Békéscsabán töltő Munkácsy Mihály között. Ha a makóiak szemszögéből nézzük, a fontossági sorrend: Pulitzer és Munkácsy, de ha a békéscsabaiak szemszögéből nézzük: Munkácsy és Pulitzer... Dolgozatomban e két kiemelkedő életművet felépítő, karrierjét külföldön alakító magyar pályájának összehasonlításával foglalkozom, figyelmemet a sorstörténet azonos momentumaira és az egyedi eredmények, kiemelkedő produktumok bemutatására fókuszálva. A kezdetek: az 1840-1860-as évek Pulitzer József csupán három esztendővel volt fiatalabb a Lieb Mihály Leó néven született Munkácsynál, szüleik pedig egy év eltéréssel házasodtak össze. Mindkét család jómódban élt, és gazdag gyermekáldásnak örvendhetett. Az idill- nek azonban mindkét oldalon igen hamar vége szakadt. Munkácsy nyolcéves korára árvaságra jutott, Pulitzer tizenegy esztendős, amikor bátyja után édesapját, majd húgát is elveszíti. Mindkettőjük számára megszűnt a család biztonságot nyújtó, támogató háttere. Munkácsy Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez, míg Pulitzer elhagyja hazáját, és Amerikába megy. Munkácsy hét, Pulitzer tizenhét éves. Munkácsy - gyámatyja javaslata nyomán - asztalosinasnak szegődik, Pulitzer pedig az unionisták oldalán bekapcsolódik az 1861 és 1865 között zajlott amerikai polgárháború eseményeibe. Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Mihály és Reök Cecília harmadik gyermekeként. A munkácsi római katolikus plébániahivatal adatai alapján apja foglalkozása kincstári sótiszt, azaz „só perceptor" volt.1 A gyermeket 1844. február 24-én keresztelték meg az édesapa vallását követve. A római katolikus plébánia születési bejegyzése szerint a Mihály Leó nevet kapta, törvényes gyermek volt, Steiner Jakab és neje, Reök Karolina2 vállalták a keresztszü- lőséget.3 A Lieb család 1848 decemberében költözött Munkácsról Miskolcra. Előbb édesanyját, majd apját is elveszítve, 1852 májusának második felében érkezhetett a gyermek Munkácsy Békéscsabára. Anyai nagybátyja, Reök István vette magához a fiút. Három évvel később Lang György épület- és bútorasztalos mesterhez adta, aki tanulóját 1855. január 6-án jegyeztette be a csabai asztalos-, molnár- és pintércéhnél.4 1 Munkácsy édesapját a szakirodalom a Lieb-kódex nyomán bajor eredetű családból származónak vélte. Ezt dr. Czeglédi Imre kutatásai, amelyeket az eperjesi levéltárban folytatott, cáfolni látszanak. Eredményeit a „Nem szeretne festő lenni?” Munkácsy Gyulán címő könyvében foglalta össze. 2 A Békéscsabán 1994 óta Munkácsy Mihály Emlékházként működő klasszicista stílusú kúriát Munkácsy keresztapja, Steiner Jakab, az Apponyi grófok uradalmi tiszttartója, a Békéscsabai Evangélikus Egyház világi felügyelője építtette 1843 és 1850 között. A jellegzetes karakterét toszkán oszlopoktól és pillérektől elnyerő épületbe feleségével, Munkácsy Mihály anyai nagynéniével, Reök Karolinával költözött. 3 KERESZTYÉN é. n. 4 A csabai asztalos-, molnár- és pintércéh pénztárnaplója (Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 62.429.1.; 29. p.) 585
