Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Nagy Gábor: Napsugaras házak Makón a 21. század elején
NAGY GÁBOR Napsugaras házak Makón a 21. század elején A makói napsugárdíszes házvégek kutathatósága Tanulmányom motivációja, hogy az Ünnepelt tudományos munkásságának egyik kiemelt területe Makó népi építészetének kutatása, melyről bölcsészdoktori értekezését is írta1. A makói napsugaras házakról, napsugárdíszes házvégekről többen publikáltak - így Tóth Ferenc is - tanulmányok, könyvek, monográfiák részegységeiben, de átfogó elemzés eddig nem készültebben a tárgykörben. Célom, hogy tanulmányomban a makói napsugárdíszes házvégeket, az oromfalon napsugarat formázó díszítményekkel rendelkező épületeket, azok történeti változásait mutassam be, és 21. századi újrafelfedezésük megjelenő példáiról adjak számot A napsugárdíszes házvégekre korán felfigyelt a néprajztudomány, a motívummal kapcsolatos kutatások eredményeként széleskörű szakirodalma van a témának. A regionális kutatásokban még sok részletre, helyi sajátosságra, jelenkorban is vizsgálható területre nyílik lehetőség. A napsugárdíszes házvégekkel rendelkező épületek legnagyobb része parasztház, később az emeletes lakóházakon és új építésű lakóépületeken is megjelenik a díszítmény. A helyi hagyományban a 19. század elejétől vannak adataink a „szögedi nagytájról" jól ismert motívum makói és Csanád megyei meglétéről, melynek ma újbóli elterjedése figyelhető meg, jelenkori „napsugaras reneszánsz” folyamatot tapasztalhatunk. A József Attila Múzeum néprajzkutatójaként a településen járva figyeltem fel arra, hogy Makón nagyszámú napsugárdíszes házvég található. Megkértem munkatársaimat, Börcsök Attilát és Forgó Gézát, hogy a témára figyelve, ők is nyitott szemmel járjanak szülővárosukban, és ha eddig nem ismert napsugaras házat találunk, készítsünk a házról fényképeket, dokumentáljuk állapotukat, meglétüket. Új készítésű napsugaras oromzattal rendelkező parasztház lakójaként régóta érdekelnek a dél-alföldi népi építészet e díszítményének táji sajátosságai. Kollégám, Cs. Tóth Gabriella a makói parasztházak 21. századi használatáról és külső-belső alakításáról végez kutatásokat.2 Vizsgálatommal Makó város jelenkori, népi építészettel kapcsolatos folyamataira, az építtetők napsugaras motívumhoz való viszonyulásának vizsgálatára és annak okaira szeretnék rávilágítani, hogy miért fontos a háztulajdonosok számára, hogy házukra napsugaras oromzatot tegyenek, a meglévőt felújítsák vagy újrakészíttetessék. A napsugaras oromzatok élettartama függ a gazda gondoskodásától, anyagi státuszától, mivel csak folyamatos felületkezeléssel és odafigyeléssel tudnak fennmaradni,3 ennek elmaradása okozza elmúlásukat, és újrakészítésük költsége mai napig jelentős anyagi forrásokat kíván,4 így sokuk jutott a téglával felfalazott - és esetleg vakolt - oromzat sorsára. Tanulmányom célja a tudományos közzététel mellett, hogy a gyakorlatban is használható forrást adjak azoknak, akik Makón napsugaras oromzat felújításához vagy új oromzat létesítéséhez fognak. 1 TÓTH 1975. 2 CS. TÓTH 2017. 3 CS. SEBESTYÉN 1904, 276. 4 VASS-VALKONY 2005,71. 554
