Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Pintér Zsófia: Csipkeverés a Dél-Alföldön
PINTÉR ZSÓFIA Csipkeverés a Dél-Alföldön Csipkeverés Makón Makón nincs hagyománya a csipkeverésnek, vagy legalábbis nem tudunk róla. A '80-as évek végén Mátray Magdolna vezetett először tanfolyamot, aki a Magyar Csipkekészítők Egyesületének akkori elnöke volt. Ezen a tanfolyamon kívül a tevékenységnek semmi előzményéről nincs írásos dokumentum, sőt hivatalos, szervezett oktatásban történő folytatásáról sem. Mátó Erzsébet makói csipkeverő egyik helyi kiállításának vendégkönyvében azonban egy bejegyzés mégis utal a városban a csipkeverés korábbi időszakára: „Jó érzés volt látni a csipkéket, mert az én nagymamám is foglalkozott vele". A bejegyzést író hölgy kiléte ismeretlen, nem lehet tudni, hogy makói-e vagy sem, azonban érdekes adalékként szolgál a vásárhelyi újság cikke mellett, miszerint a 20. század elején Makón is szerveztek csipkeverő tanfolyamot a nők foglalkoztatásba való bevonása és a jobb megélhetési körülmények biztosítása végett. Napjainkban Makón Mátó Erzsébet csipkeverő tevékenysége emelkedik ki, aki mint említettem, Pesti Katalin tanítványa volt. S hogy hogyan is ismerkedett meg a csipkeveréssel? A József Attila Városi Könyvtár egykori igazgatójaként 1993-ban egy karácsonyi kiállítást rendezett a hódmezővásárhelyi Foltvarró Kör30 tagjaival, és a velük való szakmai beszélgetés során ismerkedett meg Pesti Katalin csipkeverő oktatóval. A '90-es években Pesti Katalin a hódmezővásárhelyi Művelődési Központban tartott szakkört és foglalkozásokat. A makói időszaki kiállítás lebontása után köszöneté jeleként egy aranyfonálból készült vertcsipke szívet hagyott az oktató Erzsébet asztalán, akit inspirált a kedves ajándék, és kihívást érzett, hogy maga is el tudjon készíteni hasonló dísztárgyakat. 1994. január elején már Erzsébet is Pesti Katalin foglalkozásán ült Hódmezővásárhelyen. 30 A hódmezővásárhelyi Foltvarró Kör vezetője a makói származású Kériné Joó Sára.
