Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi
TERENDI VIKTÓRIA Két karácsony közt" Karácsony 75 évvel később Ez a fénykép a 2000-es évek elején készült, amikor ME sok évtizednyi háziasz- szonyi szerep után itt már vendégként ünnepelte a karácsonyt felnőtt gyermekeivel és unokáival. A családi szokások azt követően változtak meg, hogy megszületett az első unoka Budapesten. Az ünneplés helyszíne hosszú idő után kikerült a vásárhelyi „városi" házból, és az új generáció átvette a stafétát. A fotón ME, lánya, veje és unokái az ünnepi vacsora után láthatók. Az ünneplés tényére a ruházat, a teríték is utal, de a karácsonyi szimbólumok csak sejthető módon vannak jelen a fotón. Az aranycsíkos piros asztalközép és a bejgliből megmaradt szeletek árulkodnak csak a karácsonyról a figyelmes szem számára. Az emlékek e kép kapcsán könnyen azonosítják az alkalmat, de mégsem a vacsoráról, az ajándékozásról vagy az ünneplés más mozzanatáról mesélnek, hanem a szereplők akkori élethelyzetét vázolják inkább, és míg korábban ME gyermekeinek életútja került középpontba, itt már az unokák pályája alkotja a narrációt. Tanulságok A vizuális és kommunikatív emlékezet az egyén által megtapasztalt élethelyzeteket és a családtörténet korábbi tartományába tartozó történeteket öleli fel, s ezek közül válogat az aktuális szituációhoz igazodva. ME esetében a vizualitás asszociációs mechanizmusokat indukált, azaz az egyes képek látható részleteiről (személyek, helyszínek, események, stb.) a kép háttértörténetének mélyrétegei, vagy magától a képtől teljesen elvonatkoztatott - csak az előhívó vizuális részlethez kapcsolódó - történet kerültek elbeszélésre. A fényképek, még ha az élet sokszínűségét valamilyen fokig sematizálják is, leképezik a jellemző kapcsolatrendszert és kijelölik a rendszeres és a rendkívüli alkalmak, élethelyzetek halmazait, hiszen eltérés látható a képtémák arányai között. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni a fotókorpusz vizsgálatakor, hogy a képkészítési szokásokra egyfajta kettősség jellemző: a közösség vagy család szokásai meghatározzák, melyek azok az események, amelyekről kell képet készíteni, de azokat is leltározzák, amelyek vizuális leképezése tabunak számít. E szabályok pedig koronként a csoport normáinak változásait követik. A többi élethelyzetben azonban sokkal dinamikusabb tényezők befolyásolják a fényképezést, például hogy kéznél van-e a fényképezőgép, az analóg gépek esetében fontos volt, hogy nem feledkeztek-e meg a negatív film beszerzéséről és betöltéséről, egyáltalán eszükbe jutott-e fotót készíteni, vagy volt-e kedve a potenciális szereplőknek a kamera előtti pózoláshoz. Ezen tényezők hatásai mentén meghatározó életesemények ki is maradhattak a vizuális családtörténetből, más jellemző, de kevésbé jelentőségteljes szituációkról pedig akár több fénykép is fennmaradhatott. ^ 5. kép Karácsony Budapesten 493
