Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged) 75 éve velődési házban rendezett évadzáró kiállításon mutatták be a telep lakóinak, érdeklődőknek, de a megyei díszítőművészeti szakkörök kiállításain is részt vettek. A szakkör tagjai rendszeresen látogatták a művelődési ház egyéb rendezvényeit is. Összetartó, aktív közösséggé alakult a díszítőművészeti szakkör, bár tagjai vegyes korosztályt képviseltek. Létszámuk 15-35 között volt. Több mint másfél évtizedes tevékenység után az érdeklődés csökkent, elkezdődött a lemorzsolódás, majd a szakkör megszűnt. Az Asszonyok klubja elsősorban nyugdíjasokból állt. A rendezvények igen látogatottak és népszerűek voltak. Ismeretterjesztő előadások közül elsősorban az egészségügyi témájúak keltették fel a legnagyobb érdeklődést. A programokat a klub tagsága állította össze, amelyek között találhattunk kirándulást, előadásokat, teadélutánokat, ünnepségeket, színházlátogatást. A klubtagok figyelemmel követték az idős és magatehetetlen öregeket, azokat segítették és támogatták. A Ház 1980-ban elindította a „Nyitott klubnapok” rendezvényét, amikor egy-egy kiscsoport vendégül látta a többi kiscsoport tagjait. Az elsőt az Asszonyok klubja rendezte Szécsi József zenés műsorával „Lakodalom van a mi utcánkba" címmel. Szintén Szécsi József műsorában Szeged környéki népdalokkal ismerkedtek meg a klub tagjai. Asszonyok klubjának 25-35 fő között volt a tagsága. Későbbi dokumentumokban Nyugdíjas klub néven szerepelnek. Gyermekprogramok A kultúrház fölépülése óta a gyermekek fontos tényezők voltak a kultúrház életében. A mindennapok során is szoros együttműködés volt az egymás közelében lévő intézmények között, de a programok kialakításában is figyelembe vették a gyermekek érdeklődését. Ezt a hagyományt ideológiától függetlenül folyamatosan ápolták az intézmények vezetői. Korszakunk egyik érdekes nyári sorozata volt a hálózati művelődési házak számára is a Vakáció-akció, amit a művelődési központ munkatársai állítottak össze. Pacsika Emília és Trabalka István irodalmi foglalkozást tartott, Vass Mária vezetésével A didergő király került feldolgozásra. „[...] Szekeres Feri csinált egy nagyon jó képzőművészeti foglalkozást. A gyerekek megtanulták, hogy hideg-meleg színek. [...] Akkor én csináltam a Nyelvi játékot, azt is nagyon élvezték. Még néptánc foglalkozás is volt, Eke Jóska33 körbement, és csinált ilyen népi hangszer bemutatót. Arra nagyon emlékszem. Mert ezek tulajdonképpen nyári napközis táborok voltak és a Jóska csinált a gyerekekkel nádsípot, meg is szólaltatták.” (Cz-né V. M.) Ebben a rendszerben működött a művelődési ház majd két évtizedig. Az 1980-as évek közepére a kultúrház vezetője és segítői kezdeti lendülete megtört. Az igazgatónő 1993-as nyugdíjazása után egyfajta átmeneti állapot állt be a művelődési ház életében. Viszonylag gyorsan váltották egymást az igazgatók (Kollár József, Jarabekné Treplán Mariann, Dr. Simoncsics János). 33 Eke József (1933-2009) népművelő, az algyői Ady Endre Művelődési Ház egykori igazgatója. 471
