Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged] 75 éve Ismeretterjesztő előadások „Ismeretterjesztő előadásokkal segítjük a kulturális értékek terjesztését.”- olvasható az éves munkatervekben. Módszertanilag úgy valósult meg, hogy a művelődési házak az éves munkatervek tematikájának megfelelően szerződést kötöttek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat [TIT] helyi szervezetével, amit a Művelődési Központ bonyolított le. Az előadók egy-egy téma ismert szakértői, kutatói közül kerültek ki. Illusztrációhoz a ma már kevesek által ismert diavetítőt használták. A kor szellemének megfelelően a munkásművelődés kiemelt területe volt a kultúrpolitikának, s Ságvári-telep, mint munkáslakta városrész kiemelt figyelmet kapott az irodalmi estekhez hasonlóan. A Ház ismeretterjesztő tevékenysége zömmel a kiscsoportokhoz kapcsolódott, az előadások igen változatos tematikájúak voltak. Az előadók témájuk kiváló szakemberei, színesen és érdekesen adták elő általában diavetítéssel kísért mondanivalójukat. A „Szülők akadémiája" és a „Kismamák iskolája” sorozatok keretében a gyermeknevelésről tartottak nagy érdeklődés mellett sikeres előadásokat. A földrajzi és egészségügyi témák általános érdeklődésre tartottak számot, de különösen sikeresek voltak az Asszonyok klubjában, majd a Nyugdíjasoknál. Kertbarát kör A Művelődési Ház legstabilabb, legtovább működő kiscsoportja volt. Vezetője dr Tóth Mihály, okleveles kertészmérnök, a kertészeti tudományok doktora. Az Országos Kertészeti Tanács tagja, az Agrártudományi Egyesület megyei titkára, a Csongrád Megyei Kertbarát Kör titkára, a TIT Csongrád Megyei szervezetének mezőgazdasági (kertészeti] csoportjában társadalmi tevékenységként dolgozó tag volt. A családi kapcsolaton túl emberi értékei is hozzájárultak a kertbarát kör hosz- szú, magas szintű működéséhez. A mezőgazdasági kultúrához, elsősorban a kertészeti ismeretekhez kapcsolódó rendezvények határozták meg az intézmény munkáját. Egy sajátos élethelyzet kialakulása is fontossá tette a kör működését. A kétlaki életmód jellemezte a telep lakosságát: általában gyári vagy üzemi munkahely volt a városban, lakás a telepen. A szabadidős tevékenység legkedveltebb formája volt az otthoni kertészkedés. Sok család rendelkezett un. kiskerttel a telepen kívül is, amelynek műveléséhez nagy segítséget nyújtottak a szakmai rendezvények. A Kertbarát kör tagjai havonként jöttek össze a közérdekű, a gyakorlatban felmerülő problémák megbeszélésére, tartottak nagyobb és kisebb témakört átfogó előadást. Az előadások elsősorban a kiskertekben megtermelhető zöldségfélék, szőlő és gyümölcs termelésével, gondozásával és a virágtermesztéssel foglalkoztak. A telepiek ma is hálával emlegetik a permetezés, metszés titkait feltáró összejöveteleket. 469
