Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház [Szeged) 75 éve IV Változások: Hálózatban, dr Tóth Mihályné igazgatásával A művelődési ház működésében 1973-76-ban lényeges változások következtek be. Ennek két oka volt. Az egyik: a November 7. Művelődési Központ szervezetében átalakulás történt, kialakult a hálózati rendszer. A másik: a Ságvári Endre Művelődési Otthon élére új, helybeli igazgató került dr Tóth Mihályné személyében. A hálózat 1973-ben Szegedhez csatolták Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé, Gyálarét településeket, és az ezen községekben működő,28 valamint a már központhoz tartozó Ságvári, Móricz Zsigmond és Móra Ferenc Művelődési Házakkal, a Szegedi Bábszínházzal jött létre a November 7. Művelődési Központ hálózata (két közvetlen telephelye volt még a Városi Balettiskola és a Városi Képzőművészkor, a Zászló utcában, ill. a Tábor utcában), amelyhez csatlakozott az 1977-ben épült Petőfitelepi Klubkönyvtár is. A hálózat kialakításával az volt a cél, hogy az „egyszemélyes” művelődési házak vezetőiből igazgatói munkaközösség alakuljon ki, és a központ nyújtson módszertani segítséget a hálózati házaknak29 A szervezeti keretek 1975 végére épültek ki. Ezzel megszűnt a művelődési otthonok egymástól való elszigeteltsége. A spontán, egy-egy alkalomra korlátozott együttműködés helyét átvette a közös munkavégzés.30 Kiss Tamás, 1975-től a November 7. Művelődési Központ igazgatója az 1976. januártól életbe lépő ötéves középtávú terve kidolgozásakor a hálózat létrehozását így indokolta: „Szükségesnek mutatkozott egy olyan hálózat létrehozása, amely lehetővé teszi az egyedül életképtelen művelődési otthonok anyagi és szellemi erejének összevonásával a hatékonyabb és jobb munkavégzést."31 A hálózati rendszer működését nem befolyásolta, hogy 1979. január 1-vel a November 7. Művelődési Központot összevonták a Bartók Béla Művelődési Központtal, ez utóbbi irányításával. Intézményvezető: dr Tóth Mihályné 1976. április 1-től nyugdíjazásáig, 1993. december 15-ig volt a Ságvári Endre Művelődési Ház igazgatója. (Kép 2) Alkalmazásával megszűnt az intézményben a fluktuáció. A korábban problematikus körülmények között működő intézmény új vezetője megtalálta az utat a telep lakosságához, társintézményeihez és társadalmi szerveihez. Jelentős együttműködés valósult meg a pártszervezetekkel, HNF helyi szervezetével, iskolával, óvodával, melyek nagymértékben segítették az intézmény munkáját. A korábbi években rendszertelen munkavégzést felváltotta a tudatosabb, tervszerűbb munka. 2. kép dr Tóth Mihályné törzslapja, 1976. Bartók Béla Művelődési Központ Archívuma. ► Digitalizálta: Dömötör Mihály 28 Gyálaréten ekkor még nem volt művelődési ház. 29 CZENÉNÉ 2010. 458. 30 Itt kell megjegyzést tennem. 1977-től 1980-ig részese voltam a hálózati munkának, mint a szőregi Tömörkény István Művelődési ház intézményvezetője. Személyes tapasztalatom, hogy a hálózati rendszeren belüli együttműködés kiválóan működött. 31 BBMKA 466
