Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged] 75 éve A felújításról és az ünnepélyes avatásról a helyi újság is beszámolt a Művelődési otthon avatás Ságvári-telepen c. cikkében: „[...] Az ünnepi megnyitó első aktusaként Czakó János képeiből nyílt kiállítás, amelyet Zoltánfi István festőművész adott át a közönségnek. /Az újjáalakított művelődési otthont, dr Király Dezső, a harmadik kerületi tanács tagja avatta fel, majd műsor következett, amelyben többek között Gyürki István, a Ságváritelepi általános iskola énekkara, Nógrádi Beáta és Murányi László, a Liszt Ferenc Zeneiskola két növendéke, Stanics Andrea, Aracsi Lászlóné, Fekete Mária20, Fekete Gizella, Román Zoltán, Wéninger Richárd és a Minerva Színpad lépett fel szavalatokkal, zeneszámokkal, irodalmi összeállítással. A Ságvári Endre Művelődési Otthon megnyitásán ott volt Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. /Ma délelőtt filmelőadások várják a felújított intézmény ifjú vendégeit.”21 Az épületében és felszerelésében felújított intézmény függetlenített, főfoglalkozású vezetőt is kapott. Ellentmondásosak az információk a Házban megindult/ megindulni készülő életről. 1970-ben az év végi jelentés biztató eredményekről számol be: „December 1-től főfoglalkozású vezetőt alkalmaztunk a Művelődési Otthon vezetésére. Az eddig elért eredmények biztatóak, napról napra többen látogatják a Művelődési Otthon rendezvényeit.” Egy évvel később már nem ilyen optimista Halmai Béláné a jelentésében: „Nehezen indul meg a munka Ságvári-telepen, ahol pedig a viszonylag szépen felszerelt otthonban még mindig nehezen megy be a közönség. Földrajzi elhelyezkedése miatt, a városhoz való közelsége, a régi őslakosság, mely főleg már az idősebbekből tevődik, majd az újonnan betelepültek, akik főleg fiatalok, nehezen megközelíthetőek. Ehhez járul még az is, hogy a telepen egyetlen társadalmi szervezet se nincs, kikkel összefogva lehetne eredményt elérni."22 Ez utóbbihoz megjegyzés: már 1967-ben közös rendezvénye volt a Művelődési Otthonnak a HNF helyi szervezetével, amiről nyomtatott meghívó is tanúskodik. A felújítás során kicserélték a függönyöket, szőnyegeket, s egyéb berendezési tárgyakat, amelyről nincs részletes információnk. A felújítási program folytatódott a következő években is: 1971-ben kerítést építettek a ház köré (20 000 Ft költséggel), 1972-ben a klubhelyiség parkettáját csiszolták és lakkozták újra, valamint 14 000Ft-os költséggel korszerű hirdetőszekrényt készítettek. Az épület 1974-ben biztonsági zárat kapott, s megrendelték az új székeket is, amelyeket a következő évben szállítottak le (52 OOOFt értékben).23 1970-től folyóirat-olvasót rendeztek be a legfontosabb napilapok, folyóiratok (Kortárs, Új írás, Tiszatáj, Műgyűjtő, Népművelés, Művelődési Közlöny) megrendelésével. Itt működött a bélyeggyűjtők klubja és az ifjúsági klub, amelynek 1975-ben 10 tagja volt. 20 Az újságcikkben közölttől eltérően az irattár meghívótervezetében Fekete Márta neve szerepel. Innen tudjuk, hogy az általános iskola énekkara népdalcsokrot adott elő. Vezényelt Szász Istvánná. 21 DÉLMAGYARORSZÁG 1970. oki 11. p.1. 22 BBMKA 23 BBMKA 463
