Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház (Szeged] 75 éve Tárgyi fel tételek A Ságvári Endre Művelődési Otthon 1746/4/1962 számú működési engedélyét (ami ma is az igazgatói iroda falán található) 1 nagyterem 2 öltöző és 1 klubszoba használatára adták ki. Az óvoda kiköltözése után (1964) helyiségeit szolgálati lakásnak adták ki, amelynek megszűnésével (2008) az intézmény egy új irodával, konyhával, öltözővel gyarapodott. A kultúrház felszereltsége, eszközállománya működése során soha sem volt optimális. Nincs adatunk arról, mi történt a Polgári Kör Kultúrházának tárgyaival, felszerelésével és a gazdag könyvtárával. A jelentések alapján megállapíthatjuk, hogy állandó problémát jelentett a kornak nem megfelelő felszerelés, technika hiánya. 1960-ban általánosságban a művelődési otthonok hiányos felszerelésének pótlásáról, asztalok és szekrények beszerzéséről vannak információnk. A Ságvári telepi Művelődési Otthon 1963. júniusában készült állóeszköz leltára szerint 1 db Munkácsy TV, 1 db lemezjátszós rádió, 3 db nagyorsó (500-as), 1 db kisorsó (120-as), 2 db reflex hangszóró adta a technikai felszerelést. Alapfelszerelés volt a filmvetítéshez szükséges eszköztár: 1 db keskenyfilmes vetítőgép; 1 db vetítővászon; 1 db vetítő állvány. A Kultúrház adott helyet 1964-ig az óvodának, az MSZMP és a Hazafias Népfront helyi csoportjának. 1954 és 2004 között az olvasók rendelkezésére állt a Somogyi Könyvtár fiókkönyvtára. Itt működött a mozi is. „Mozi" és TV A II. világháború befejezése után megkezdődött a mozik államosítása is. A filmforgalmazás monopóliuma országos szinten az 1948-ban létrejött MOKÉP kezében volt. Hódmezővásárhely volt akkor a megyeszékhely, ahol létrejött a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat. Innen kölcsönözték a filmeket a kisebb, peremkerületi művelődési házak, amelyek rendszeresen vetítettek filmeket. A helyiek és a vetítések látogatói mozinak nevezték. A kultúra közvetítésének legegyszerűbb formája volt a korai szocializmus korszakától kezdve a filmvetítés a művelődési ház nagytermében. A bevételek többsége is ebből a forrásból származott. Arányaiból lehet következtetni az alábbi példából. 1960-ban a művelődési házunk éves bevétele 18 405 forint volt. 1961 első negyedévében a bevétel 6610 forint, ebből a vetítésekből származott 6157 Ft.15 A telep lakossága szívesen választotta a kikapcsolódásnak ezt a formáját. A kultúrpolitika irányelveire is rámutat a következő visszaemlékezés. „[...] és néztük a drága jó szovjet filmeket. Semmi más nem volt. Majd a 60-as években egy-két kalandfilm már engedélyezett volt, de hát azelőtt csak a nagy, szovjet fölszabadító hadsereg filmjeit kellett nézni. Csak azt vetítették. [...]” (N. I.) 15 BBMK A; 203 Ft a mesedélelött, 250 Ft a terem bérleti díjából származott. 461
