Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Markos Gyöngyi: A kecskési művelődési ház (Szeged) 75 éve (1939–2014)
MARKOS GYÖNGYI a Kecskési Művelődési Ház [Szeged] 75 éve Bevezetés Kecskés István telep Szeged déli részén, a Szabadkai út két oldalán helyezkedik el. A ma már több mint 3000 fős városrész története három nagyobb korszakra osztható. Az első, a kb. 160 házból álló öreg- vagy ótelep létrejötte: az első világháború után hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák részére osztottak házhelyeket a városi bérföldek e területére. A telep névadója Kecskés István [1880-1944], akinek közreműködésével Szegeden 381 házhelyet és 591 hold bérföldet osztottak ki, ebből a mai Kecskés-telep területére 171 házhely jutott. A második, nagyobb számú beköltözés a második világháború után történt. A város szocialista vezetése Szeged égető lakáshiányát munkáslakás építési akciókkal oldotta meg, s ennek részeként az ekkor már Ságvári-telepnek nevezett városrészre ikerházak építését szervezték meg a nagyüzemek dolgozói részére [1957/58, ill.1961-65). A harmadik korszak a 20. század végén kezdődött, napjainkig tart. Az újonnan létrejött telep életének megszervezésében közreműködött az Alsóvárosi Plébánia és a Kecskés István vezette szegedi HONSZ [Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége]. Segítségükkel fölépült az elemi iskola [1928], megszervezték az óvodát [1937], s 1939-ben átadták a Kecskéstelepi Polgári Kör kultúrházát. Ezen intézmények megvalósulását Klebels- berg Kunó [1875-1932] kultuszminiszter politikája tette lehetővé. I. A Kecskéstelepi Polgári Kör Kultúrháza (1939-1949) Az újonnan létrejött telep lakói a mindennapi tevékenységen túl törekedtek egymás megismerésére, a közös élet kialakítására. Jelentős feladat hárult az iskola pedagógusaira. Az iskola alapfeladatán, az oktatáson túl kiemelkedő tevékenységet folytatott a telep közösséggé válásának folyamatában. A pedagógusok és a helyi egyesületek összefogásával készült el 1930-31-ben a Harangláb és Oltárfülke, aktívan működött a Polgári Kör, az Oltáregylet és az Önkéntes Tűzoltó Testület. Az 1931/32-es tanévben 11 népművelési előadást tartottak, az iskola tanulói 4 színdarabot tanultak meg, s megkezdte működését a dalárda. Kecskés telepen egyedül az iskola épülete állt rendelkezésre az egyre sokasodó kulturális délutánok, népművelési és műkedvelő előadások és próbák részére.1 A Kultúrház építéséhez szükséges anyagi fedezetet a HONSZ szegedi csoportja biztosította, s a várostól igényelt ingyen telket. Az indoklásban szerepelt, hogy az épületben lennének elhelyezve a már említett egyesületeken kívül más ifjúsági alakulatok s a zenekar. Az udvar a tűzoltók gyakorlatozó, a fiataloknak pedig a sportolás lehetőségét biztosítaná. 1 Részletesen MARKOS 2014. 455
