Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez
APJOK VIVIEN A marosi gyógyiszap útja Mindezt nem csak a határ túloldaláról beáramló turisták (illetve autóik), de az egyre több helyen feltűnő román (és angol, kevesebb szerb és német) nyelvű feliratok, tájékoztató táblák jelenléte is bizonyítja (amelyek a szabadidős programok mellett például egészségügyi és szépségápolási szolgáltatásokat kínálnak a városba látogatóknak).55 A hagyma fővárosa és/vagy a marosi gyógyiszap fővárosa?56 Makó országszerte a hagyma városaként ismert. A makói hagymát 2014- ben terjesztették fel a Magyar Értéktár listájára,57 hungarikumként napjainkban is legitimálja a lokális mezőgazdaságot, s márkaként funkcionál, ami alapján a hagyma önmagán túlmutatva egy „próba nélkül is garantált”58 minőséget biztosít. Ezért gyakran találkozhatunk a boltokban, piacokon a „makói” márkával felcímkézett, valójában makói földet sosem látott hagymával. 2012-től a város új szlogenje: „Makó. Nem csak hagyma.", utalva ezzel a mezőgazdaság mellett a turisztikai irányvonalra.59 Noha a gyógyturisztikai törekvések valójában csak a Hagymatikum megnyitásával váltak kézzelfoghatóvá,60 a makói gyógyvíz és gyógyiszap nem teljesen ismeretlen a város határain túl sem. Marosi iszappal folytatnak gyógykezeléseket az orosházi Gyopárosfürdőn,61 Kábán a Városi Gyógyfürdőben,62 Szegeden, Gyulán, Tótkomlóson, Szarvason, illetve közvetett úton exportálják is az anyagot.63 Hogy ennek ellenére miért nem vált még olyan stabil márkává, mint a hagyma, azt részben történeti okokkal magyarázhatjuk: a hagymatermesztés szervezett keretei messzebbre nyúlnak vissza a város történelmében,64 illetve egy olyan természeti értékről van szó, amely élelmiszerként mindenki számára könnyen elérhető és használata gyakoribb, mint a gyógyiszapé. E tanulmányban ugyan nem adtam teljes képet a makói fürdőkultúra minden területéről, de reményeim szerint ez a rövid áttekintés rámutat arra, hogy a társadalomtudományok vizsgálati tárgyai újra és újra aktuálissá válnak, ennek köszönhetően Tóth Ferenc munkássága mindig alapot fog szolgáltatni a makói hely- történeti kutatások folytatásához. 55 Vö: Apjok 2015; Ez a körülmény arra utal, hogy a kikapcsolódáson kívül a külföldi turisták egyéb igényeinek kiszolgálására is van kereslet. 56 A megnevezést a rekreacio.eu magazin egy a makói fürdőkultúrával kapcsolatos cikkéből kölcsönöztem. „Mindezek tükrében nem meglepő, hogy Makó - a hagyma fővárosa cím után - Joggal birtokolhatja a marosi gyógyiszap fővárosa címet is.” Vö: BAUDENTISZTL 2011, 6. 57 hungarikum.kormany.hU/download/5/a8/d0000/13%20Mak%C3%B3i%20hagyma_FIN.pdf Letöltés: 2017.09. 20. 58 Vö: PUSZTAI 2007, 235. 59 A szlogen ilyen formában történő megalkotása nem aratott osztatlan sikert. Bizonyos vélemények alapján a városképépítő-stratégiában hibás lépés volt a „nem csak” kifejezés használata, mely negatívan minősíti a makói hagymatermesztést. E vélemények szerint a „Makó. Több mint hagyma.” szerencsésebb választás lett volna, és így egyik természeti értéket sem pozícionálták volna a másik fölé. Vö: APJOK 2013,36-37. 60 Vö: https://www.youtube.com/watch?v=LLssiYDAH_c Letöltés: 2017.09. 22. 61 http://terapia-gyoparos.hu/szolgaltatasaink/iszappakolas Letöltés: 2017.09. 21. 62 http://www.kaba.hu/index.php?/option=com_content&view=article&id=90<emid=22 Letöltés: 2017.09. 21. 63 Vö: https://www.termalfordo.hu/furdozes/radkenik-meggyogyulsz-2248, http://nol.hu/archivum/archiv-503676-300699 Letöltés: 2017. 09. 21. 64 A térségben már a török hódoltság előtt is folyt hagymatermesztés. TÓTH 2008,184. 449
