Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez
APJOK VIVIEN A marosi gyógyiszap útja 1955 őszén kezdték fúrni a későbbi termálfürdő kútjait,22 melyek 41°C-os, NaHC03 tartalmú vizet szolgáltattak 800 liter/perc vízhozammal. A városban ebben az időszakban kevés volt a fürdőszobás lakás, így elsősorban tisztasági célokkal építették a fürdőt, melyet 1962. április 4-én adtak át.23 Befogadóképessége 1600 fő volt, és a közegészségügyi funkciót jelzi egyrészt, hogy 12 káddal ellátott fürdőszoba is helyet kapott, másrészt, hogy kifejezetten a tisztálkodáshoz szükséges sampon és szappan is kapható volt az intézményben.24 A marosi iszapot - többéves kutatómunka után - 1961-ben nyilvánították gyógyhatásúvá, ettől kezdve vált hivatalossá a különféle mozgásszervi, nő- gyógyászati, bel- és ideggyógyászati, valamint bőrgyógyászati problémák iszappal történő kezelése.25 A termálfürdő vize - hasonlóan az iszaphoz - gyógyhatással bír, amely 1988- ban kapott gyógyvíz minősítést.26 Ennek köszönhető, hogy az 1990-es évektől a fürdő mint termál- és gyógyfürdő üzemelt, és a marosi gyógyiszap és a makói gyógyvíz együttes használatával tudta kiszolgálni nem csak a szabadidős, de az egészségügyi igényeket is.27 A mezőgazdaságtól a turizmusig Mindamellett, hogy felfedezték a marosi iszap gyógyhatásait, megnyitották a termálfürdőt és használták a Maros-partot immár nem csak gazdasági, hanem rekreációs célból is, érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen út vezetett a hagymatermesztéstől a fürdőturizmus irányába. Mikor merült fel először a gondolat, hogy a dél-alföldi egykori mezővárosban más lehetőségek is adottak a mezőgazdaság mellett? Milyen lépések vezettek az első gondolattól a határainkon túl is ismert Hagymatikum28 megnyitásáig? A természetes vizek fürdőhelyként való használata nem minden korban, helyen és mindenki számára volt evidens vagy elérhető. Nemzetközi29 és hazai30 kutatások járják körül történeti perspektívában a víz (és egyáltalán a természet) rekreációs, illetve szabadidő-eltöltési aspektusait, amelyek eredményei főként arra mutatnak rá, hogy a különböző társadalmi rétegek 22 MNL CSMl ML Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalat jegyzőkönyve: 58/1955. 23 1961 júliusában elfogadták a fürdő részleges üzemeltetését, kedvezményes bérletárakkal, melyeket kifejezetten az egészségügyi szempontból rászorulóknak tartottak fent. A részleges nyitva tartást azonban a 143/1961. határozattal megszüntették. Vő: MNL CSML ML Makó Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei: 79/1961., 91/1961. és 143/1961. határozatok 24 MNL CSML ML Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalat jegyzőkönyve: 3/44.525/1975. 25 Vö: ÚJSZÁSZI2006, SZABÓ 2007, https://www.youtube.com/watch?v=mUbe02sDm_l, https://www.youtube.com/watch?v=5HQufm4ngZg, https://www.youtube.com/watch?v=LLssiYDAH_c Letöltések: 2017. 09. 22. 26 http://www.gyogyviz.hu/ogyfi_gyogyfurdo.htm Letöltés: 2017. 09. 29. 27 Vö: https://www.youtube.com/watch?v=mUbe02sDmJ, https://www.youtube.com/watch?v=5HQufm4ngZg, https://www.youtube.com/watch?v=LLssiYDAH_c Letöltések: 2017.09. 22. 28 Vö: APJOK 2015 29 Vö: Hasiam, S. M.: The Riverscape and the River. University of Cambridge, 2008; Löfgren, Orvar: On Holiday. A History of Vacationing. University of California Press, Berkeley - Los Angeles, 1999; Rademacher, Anne: Reigning the River: Urban Ecologies and Political Transformation in Kathmandu, 2011; Frykman, Jonas - Löfgren, Orvar: Culture Builders. A Historical Anthropology of Middle-Class Life. Rutgers University Press, 2008 30 Vö: Schleicher Veronika: Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében (őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Doktori értekezés, ELTE, 2014; Mód László (szerk): Folyók és városok. Rivers and Towns. SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2015. 446
