Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Nagy Vera: Hódmezővásárhelyi kerámiák a makói Espersti-házban

NAGY VERA Hódmezővásárhelyi kerámiák a makói Espersit-házban A jómódú vásárhelyi gazdacsaládból származó Nyikos Mária személye kapcsán Tornyai János festőművésszel rokonságba is került. Tornyaival való szoros barátsá­gáról nagyszámú fönnmaradt levél tanúskodik.2 Baráti körébe tartozott Endre Béla és Rudnay Gyula festőművész, Pásztor János és Kallós Ede szobrászművész is. Művészbarátai révén nem csak a képzőművészet műhelytitkaiba nyerhetett bepillantást, de a 20. század első éveinek Hódmezővásárhelyén más szellemi, mű­vészi értékekre is módja nyílt felfigyelni. Tornyai és Endre Béla már a 19. század végén felismerték a népművészet jelentőségét, ennek helyi kincseiből a századfor­dulóra komoly gyűjteménnyel rendelkeztek. Első alkalommal az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás néprajzi termében mutatták be ezeket, a Kiss Lajos által begyűjtött egyéb néprajzi anyaggal együtt.3 Nincs adat arra, hogy Espersit János részt vett volna a kiállítás szervezésében, de barátai igen, így minden bizonnyal maga is láthatta azt, majd tanúja lehetett erőfeszítéseiknek, melynek eredménye­képpen a város vezetése 1905. február 15-én határozatot hozott a városi múzeum megalapításáról.4 Még akkor is Hódmezővásárhelyen tartózkodott, amikor 1906. október 8-án Tornyai 252 darabból álló néprajzi gyűjteménye a múzeum tulajdoná­ba került.5 Néprajzi érdeklődését tehát művészbarátai tevékenysége alapozta meg, s ez később könyvtárának összeállításában jól tükröződött. Espersit János 1907-ben költözött Makóra, miután Kolozsváron letette jogi vizsgáit. Ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1912-ben megnyitotta saját ügyvédi irodáját. Bekapcsolódott Makó közéletébe, s az újságírással sem hagyott föl. A mű­vészetek iránti érdeklődését hozta magával, sőt művészetpártoló, művészetszer­vező tevékenysége itt teljesedett ki. Ennek első lépéseként, szervezésében nyílt meg Makón az első képkiállítás 1909. február 2-án barátja, Tornyai János műveiből. Fennmaradt levelezésük alapján a festő gyakran fordult hozzá különböző kérések­kel, melyek elsősorban kiállításának megszervezésére, propagálására vonatkoztak: írjon újságcikket a kiállításairól, ösztönözze a makóiakat képvásárlásra, s mindez a legrészletesebb instrukciókkal megtűzdelve.6 Tornyai igénybe vette Espersit ügy­védi munkáját is, vele készíttette el a mártélyi telkének megvásárlásával kapcsola­tos dokumentumokat.7 Endre Béla első jelentős kiállítását szintén Espersit János szervezte meg Makón. Az 1913. március 16-án nyílt kiállítás képeinek eladásában is segített.8 A két művésznek az 1920-as években nyílt újra kiállítása a városban-Endre Bélának 1926-ban, Tornyainak 1928-ban-, melyeknek szervezésében ekkor is kivette ré­szét Espersit János. 2 KŐSZEGFALVI 2016.45 darab levelet közöl. 3 A Hódmező-Vásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállítás útmutatója. Hódmezővásárhely, 1904. 4 KISS [1958], 13. 5 KISS [1958], 23. 6 KŐSZEGFALVI 2016,14. számú levél az 1909-es kiállítás előkészületeiről, 39. számú levél az 1928-as kiállításról. 18-21,40-41. 7 TÓTH 2016, 441 8 TÓTH 2016, 228,444. 410

Next

/
Thumbnails
Contents