Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Nagy Vera: Hódmezővásárhelyi kerámiák a makói Espersti-házban
NAGY VERA Hódmezővásárhelyi kerámiák a makói Espersit-házban A jómódú vásárhelyi gazdacsaládból származó Nyikos Mária személye kapcsán Tornyai János festőművésszel rokonságba is került. Tornyaival való szoros barátságáról nagyszámú fönnmaradt levél tanúskodik.2 Baráti körébe tartozott Endre Béla és Rudnay Gyula festőművész, Pásztor János és Kallós Ede szobrászművész is. Művészbarátai révén nem csak a képzőművészet műhelytitkaiba nyerhetett bepillantást, de a 20. század első éveinek Hódmezővásárhelyén más szellemi, művészi értékekre is módja nyílt felfigyelni. Tornyai és Endre Béla már a 19. század végén felismerték a népművészet jelentőségét, ennek helyi kincseiből a századfordulóra komoly gyűjteménnyel rendelkeztek. Első alkalommal az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás néprajzi termében mutatták be ezeket, a Kiss Lajos által begyűjtött egyéb néprajzi anyaggal együtt.3 Nincs adat arra, hogy Espersit János részt vett volna a kiállítás szervezésében, de barátai igen, így minden bizonnyal maga is láthatta azt, majd tanúja lehetett erőfeszítéseiknek, melynek eredményeképpen a város vezetése 1905. február 15-én határozatot hozott a városi múzeum megalapításáról.4 Még akkor is Hódmezővásárhelyen tartózkodott, amikor 1906. október 8-án Tornyai 252 darabból álló néprajzi gyűjteménye a múzeum tulajdonába került.5 Néprajzi érdeklődését tehát művészbarátai tevékenysége alapozta meg, s ez később könyvtárának összeállításában jól tükröződött. Espersit János 1907-ben költözött Makóra, miután Kolozsváron letette jogi vizsgáit. Ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1912-ben megnyitotta saját ügyvédi irodáját. Bekapcsolódott Makó közéletébe, s az újságírással sem hagyott föl. A művészetek iránti érdeklődését hozta magával, sőt művészetpártoló, művészetszervező tevékenysége itt teljesedett ki. Ennek első lépéseként, szervezésében nyílt meg Makón az első képkiállítás 1909. február 2-án barátja, Tornyai János műveiből. Fennmaradt levelezésük alapján a festő gyakran fordult hozzá különböző kérésekkel, melyek elsősorban kiállításának megszervezésére, propagálására vonatkoztak: írjon újságcikket a kiállításairól, ösztönözze a makóiakat képvásárlásra, s mindez a legrészletesebb instrukciókkal megtűzdelve.6 Tornyai igénybe vette Espersit ügyvédi munkáját is, vele készíttette el a mártélyi telkének megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat.7 Endre Béla első jelentős kiállítását szintén Espersit János szervezte meg Makón. Az 1913. március 16-án nyílt kiállítás képeinek eladásában is segített.8 A két művésznek az 1920-as években nyílt újra kiállítása a városban-Endre Bélának 1926-ban, Tornyainak 1928-ban-, melyeknek szervezésében ekkor is kivette részét Espersit János. 2 KŐSZEGFALVI 2016.45 darab levelet közöl. 3 A Hódmező-Vásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállítás útmutatója. Hódmezővásárhely, 1904. 4 KISS [1958], 13. 5 KISS [1958], 23. 6 KŐSZEGFALVI 2016,14. számú levél az 1909-es kiállítás előkészületeiről, 39. számú levél az 1928-as kiállításról. 18-21,40-41. 7 TÓTH 2016, 441 8 TÓTH 2016, 228,444. 410
