Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében Az iparosok műhelyeinek és a boltoknak az elhelyezkedése Kisszéksóson három kisebb központ kialakulását mutatja. Az első a Népház, amelynél kocsma, bolt és tejcsarnok nyílt a gazdakör felügyeletével. A következő Jójárt Imre nevéhez kapcsolódik, aki a bolt mellé tejcsarnokot és bálok rendezésére alkalmas helyiséget is épített, amit a környékbeliek egyszerűen csak Kisnépház néven emlegettek. Itt állt a korábban említett Ökrös Ferenc kovácsműhelye is. A harmadik központ a hor- gosi és a szabadkai utak kereszteződésében alakult. Itt egymás mellett dolgozott kovács, bognár és asztalos. Börcsök Miklós 50 holdas gazda a szomszédos tanyát átalakítva boltot, kocsmát és báltermet akart itt nyitni. 1944-ben már az engedélyek beszerzését intézte, az orosz megszállás azonban megakadályozta ebben, pár év múlva pedig kocsmanyitás helyett kitelepítés várt a családra. Az alapvető cikkek megvásárlásához nem kellett a tanyai embernek mesz- szire mennie, de gyakran helyébe hoztak mást is. A környéken sűrűn megfordultak ügynökök, házalók, akik különböző portékát, könyvet, ruhaneműt kínáltak. Amit helyben nem kaptak meg, annak beszerzése sem jelentett különösebb gondot, hiszen sokan legalább egyszer egy héten megfordultak a Mars téri piacon, ahol válogathattak a tér köré települt kereskedők kimondottan a tanyai emberek ízlése szerint összeállított kínálatából. Időszakunk utolsó évtizedében Kisszéksós egy sűrűn tanyásodott, jellemzően törpebirtokon gazdálkodó, belterjes művelésű ágazatokat előtérbe helyező terület. A növekvő népesség igényeit jól felmérve több helyi iparos és kereskedő is működik, pezsgő közösségi élet zajlik, többek között a helyi gazdák által épített Népházban, sőt már az építendő templom helyét keresik. Ugyanakkor az is látszik, hogy az élet rövid időn belül új gazdálkodási stratégiák kidolgozására késztette volna a terület eltartóképességét immár maximálisan kiaknázó kisszéksósiakat. Azonban a bekövetkezett politikai, társadalmi változások már nem tették lehetővé, hogy a helyi közösség önálló választ adjon erre a kérdésre. 405
