Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében A kisszéksósi gazdaságok jelentős része 1950-re tehát önállóan életképtelen méretűre zsugorodott, a belterjes gazdálkodás alkalmazása azonban együtt, közösségként életben tartotta a kisszéksósiakat és gazdaságaikat. Kisipar, kereskedelem: Ahogyan láttuk, Kisszéksós a szegedi tanyavilág sűrűn lakott része volt. Eny- nyi gazdaság eszközkészletének elkészítése, karbantartása több iparosnak is munkát adott. Három kovácsműhely is működött itt. Az egykori szabadkai út mellett - ahol a széksósi csatorna keresztezi az utat - dolgozott Ökrös Ferenc. Testalkata, hatalmas termete különösen alkalmassá tette őt a mesterségre. Az inaséveket Röszkén töltötte, Zacsik Ferenc Nagy közben álló műhelyében. A mester gyógykovács hírében állott, aki szükség esetén a lovak fogait is kezelni tudta. Ökrös Ferenc az 1950-es évek végéig dolgozott Kisszéksóson, ekkor Röszkére költözött, és egykori mestere műhelyében folytatta a szakmát.37 A horgosi és a szabadkai utak elágazásánál, a Börcsök- kereszt mellett ko- vácskodott Hegedűs József. Az épület, amelyben lakott, és a mellette álló műhely nem a saját tulajdona volt, hanem Börcsök Miklóstól bérelte. Szakmai tudása mellett valószínűleg a műhely központi fekvése is hozzájárult ahhoz, hogy ő volt a legfoglalkoztatottabb a környéken. Javította a mezőgazdasági egyesület szerszámait, vetőgépét, és a kisszéksósi gépgazdaság cséplőgépét is. A harmadik mester Ördög Vince volt, akinek a mórahalmi „székelt út" mellett állt a műhelye. Ezek az emberek nem szakosodtak, arra törekedtek, hogy a tanyai gazdák igényeit minél inkább ki tudják elégíteni. Fel is keresték őket a legkülönbözőbb bajokkal. Mivel a környéken nem dolgozott lakatos, velük javíttatták a permetezőt, vödröt, locsolót, tulajdonképpen minden fémből készült eszközt, így általában a forrasztáshoz is értettek. A kovácsok és a bognárok munkája számos területen összefonódott, általában egymás keze alá dolgoztak, egymás közelébe települtek. Kisszéksóson is megvolt ez a munkakapcsolat. Ökrös Ferencnek a famunkákat a Temesvár környékéről idetelepült, sváb származású Heidrich József végezte,38 aki a kisszéksósi iskola mellett nyitott műhelyt. Hegedűs Józseffel Dobó Jenő bognármester, „öreglegény” dolgozott együtt, az ő két műhelyük egymás mellett állt, a nemzetközi út szélén. Rácz Ignác a Nagyszék- sós 635. számú tanyában lakott és a műhelye is itt volt. Az iparosság mellett négy hold földön gazdálkodott;39 ő Ördög Vincével volt munkakapcsolatban. 37 VASTAG 1996, 381-382. 38 Uo. 380. 39 MNL CSML Szeged, Gyűjtemények, Állatszámlálási gyűjtőlajstromok, 1950, Röszke, XIII/4. 403
