Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLÄSSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat A gazdasági szerkezetváltás kérdése, a polgári, nemzeti középosztály megalkotásának és összetételének kérdése, a nemzettudat kérdése, a nemzetiségi kérdés, a Dinasztiához fűződő viszony ügye együtt jelent meg a zsidóság társadalmi helyzetének és magyarosodásának ügyével.11 Az 1844-es nyelvtörvénnyel a „Hungarus” tudat12 realitását vesztette, így a fővonalban a nyelvi alapú nemzetkoncepció maradt. A nyelvkérdés és a magyar nyelv hivatalossá tétele szembeállította a liberális magyar nemesi elitet a nemzetiségi elitcsoportokkal. Míg a latin volt a hivatalos nyelv, a Regnum Hungarorum egyik etnikai közösségének nyelve sem volt kiváltságos helyzetben.13 A magyarországi zsidóság - a zsidó felvilágosodás eszméinek hatására, amelyek a felekezeti önmeghatározást helyezték előtérbe, és az egyenjogúsítás állami és belső közösségi törekvésének késztetésére - önmagát a modern asszimilatív magyar nemzeteszme keretei között fogalmazta meg. Bár irányzati tekintetben számos eltérés mutatkozott az új nemzeti-felekezeti keret adaptálásában, a királyhoz és nemzethez való viszonyt ezek a keretek szabták meg. A modern magyar nemzeteszmével és nyelvi magyarosodással - ahogyan Mandel reformkori történeti példázattal élő olvasói levele is értelmezte - szorosan összekötődött a zsidó felvilágosodás nemzeti nyelvű zsinagógái szónoklata, ami egyszerre volt a modern kulturális nemzetkoncepció terjesztője és a zsidó közösség saját helyzetének értelmezési alkalma. A modern nemzeti keretek átvételét és a magyarosodást jelképező beszédek kulisszái közül külön figyelmet érdemel a monori zsidó közösség azon Tóraköpenye, amelynek közepére 1825-ben a hagyományos motívumoktól eltérve koronás magyar címert hímeztek.14 11 A témában írt tudománynépszerűsítő írást lásd: GLÄSSER - ZIMA 2017a és GLÄSSER - ZIMA 2017b. 12 A Magyar Korona Országaiban használt natio Hungarica kifejezés a rendi felfogásban gyökerezett. A natio Hungarica etnikai és (keresztény „irányzati") vallási hátteret figyelmen kívül hagyó nemesi nemzetet jelölt. PAJKOSSY 2005. 207.; Vö. GLÄSSER - ZIMA 2013.31-32. A natio Hungarica koncepciójára építve alakult ki az a „Hungarus” tudat, amely a reformkorban alternatív nemzetkoncepcióként a rendi, később nemzetiségi szakadékok áthidalására szolgálhatott volna. 13 SZÁSZ 1998.193. 14 A tárgyfotó MILEV leltári szám: 64.223, a tárgy megjelent a zsidótörvényekre adott válaszként kiadott ítéljetek! c. apologetikus munkában VIDA1939.7., ami a magyarosodást volt hivatott felmutatni. Itt viszont frigyszekrény takaróként szerepelt.___________________________________________ Monori tóraköpeny a MILEV gyűjteményében A szegedi régi zsinagóga frigyládája a stilizált magyar címerrel 327
