Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLASSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat A kor felvilágosult elitjének átvett társadalmi elvárásai, képzetei és sztereotípiái5 nagymértékben meghatározták a mászkilok, a zsidó felvilágosodás képviselőinek jelen- és hagyományképét. Az is jelzi a nemzeti nyelvű zsinagógái szónoklat szimbolikus jelentőségét, hogy az orthodox zsidóság hivatkozási alapjává vált 1865-ös nagymihályi rab- binikus döntvény első pontjában tiltotta meg a magyar prédikáció mondását a zsinagógában és annak hallgatását.6 A pozsonyi Schreiber Mózes (1762-1839) főrabbi, aki később az orthodoxia irányt szabó tekintélyévé vált, végrendeletében hagyta meg, hogy a rabbinak „ne legyen köze eretnek könyvekhez és ne prédikáljon a népek nyelvén”, a közösség pedig óvakodjon az idegen nyelven „predigernek” nevezett beszédek hallgatásától.7 A nemzeti nyelvű homília a reform és az átalakulás jelképévé vált. Makón a türelmi adó fizetése gyakran okozott nehézséget a 18. század eleji, testületként működő communitas judeorumnak. A türelmi adó 1846. évi eltörlésekor hálaadó istentiszteletet tartottak. A közösség vallási igényeiben tapasztalható későbbi változások már ekkor megjelentek: a feldíszített zsinagógában az „oltárra" - valószínűleg a frigyszekrény elé - az uralkodó képét tették, valamint az istentisztelet keretében „magyar nyelvű beszéd” mellett a liturgikus szövegek a hitközségi jegyző fordításában magyarul és németül is elhangoztak. Schweitzer Fábián 1837- től a hitközség anyakönyveit is magyarul vezette, sőt bennük az utóneveket hasonló hangzású, elterjedt magyar „keresztnevekre” cserélte.8 Schweitzer Fábián 1814-es beszédét követően Bauer Márkfi Hermann (1801-1874) 1834 márciusában a nagykárolyi zsinagógában tartott magyar szónoklatot. Bauer Márkfi már a szegedi hitközség jegyzőjeként 1840. április 19-én magyar imát mondott a király születésnapján. Az 1840-es években Pápán, Nagy-Ka- nizsán, Aradon és Szegeden hangoztak el magyar zsinagógái homíliák. Meghonosítójuknak Mandel Bernát, az Egyenlőség cikkírója is Löw Lipótot tartotta.9 Homíliák a kor társadalmi kérdéseinek fényében Mandel Bernát budapesti olvasói levele a magyar nyelvhasználat kérdését ösz- szekötötte jelenének nemzetiségi kérdésével. Mandl 1903-ban az emancipált, recipiált zsidóság jelenével, magyar kultúrmissziós nemzeti szerepvállalásával Vietorisz József reformkori Nyitra megyei alispánt állította szembe, aki szerint a zsidó ne beszéljen magyarul.10 Vietorisz József és Bossányi Simon 1840 és 1844 között látták el a megye két alispánjának tisztségét. A kor politikumának sarkalatos kérdései tekintetében a magyarországi zsidóságot az általános társadalmi keretek határozták meg. 5 Lásd Kossuth - Löw-vita, Fábián Gábor: Zsidó Emancipáció - Kossuth Lajos szerkesztői kommentárjával Pesti Hírlap 1844. május 5./1Löw Lipót: Nyílt levél a zsidó emancipáció ügyében. Pesti Hírlap 1844. június 2.; Győr és Ugocsa megye 1844-es vallási reformkövetelése az emancipáció feltételeként. Idézi KOMLÓS 1997.39-40.; Az 1839-1840. évi, az 1843-1844. évi és az 1847-1848. évi országgyűlési vitákról lásd GYURGYÁK 2001. 45-50. 6 FÉNYES 2012.220. 7 BROWN, B. 2001.232-233. 8 KECSKEMÉT11929. 14-15, 53. 9 Egyenlőség 1903. márc. 8./ 6. Az első magyar hitszónoklat - írta Mandl Bernát. 10 Egyenlőség 1903. márc. 8./6. Az első magyar hitszónoklat - írta Mandl Bernát. 326
