Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

A Természettudományi Kar jelesei: Arató Mátyás - 1949-ben érettségizett a makói gimnáziumban (Kenyeres István magyar-latin szakos tanár osztályában), Szegeden matematika, fizika és ábrázoló geometria szakon két tanévet végzett, ahol akkor Kalmár, Rédei és a két Szőkefalvi-Nagy tanítványa volt. Fizikát Budó Ágostontól tanult. 1951 őszén Bu­dapesten folytatta alkalmazott matematikusi tanulmányait. 1954-ben a Matemati­kai Kutató Intézetbe került a valószínűségszámítási osztályra. 1962-ben Moszkvá­ban védte meg kandidátusi értekezését. Hazatérve az MTA Számoló Központjában igazgatóhelyettesként tíz évet töltött el. 1971-ben lett egyetemi tanár az ELTE-n, majd a debreceni egyetemen is. 1976-tól a SZÁMKI, 1984-től 1988-ig a SZÁMOK igazgatója lett. Közben vendégprofesszorként a kaliforniai UCLA-n oktatott. Több szakmai folyóirat szerkesztője, konferenciák, kongresszusok meghívott előadója. Alkalmazott matematikusként felismerte a számítógépek és az informatika jelen­tőségét. Matematikusok generációit nevelte. 1994-2000 között a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgyűlési képviselője. Kutatási területe az idősorok analízise, a sztochasztikus folyamatok statisztikája, valamint a számítástechnikai rendszerek hatékonyságvizsgálata és szervezése. Akadémiai- díj (1973), Széchenyi-díj (1994), Eötvös József-koszorú (2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2006) kitüntetésekkel díjazták.25 Fejes Pál -1949-ben érettségizett (Kenyeres István magyar-latin szakos tanár osztályában). A veszprémi és budapesti egyetem elvégzése után kandidátus 1957- ben lett, a kémiai tudományok doktora 1966-ban. Vegyészmérnök és matematikus. Szegeden egyetemi tanár, a Radiokémiái Tanszék (1984-ig) és az Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője 1971-96-ig. Kiemelkedő eredményeket ért el az adszorpció, a he­terogén katalízis és a reakciókinetika területén. Az MTA Katalízis Munkabizottság alapító tagja 1959-től, majd a Műszaki Kémiai Bizottság tagja 1989-től.26 Kutatási területe a frontális gázkromatográfia, paraméterbecslés, heterogén katalízis, zeoli- tok szintézise, módosítása, adszorpciós és katalitikus tulajdonságainak vizsgálata. Kutatta a szénhidrogének szelektív oxidációját, a kísérleti eredmények számítógépes kiértékelését, folytatott elméleti kémiai kutatásokat is. Nagy nemzetközi visszhangot kiváltott tudományos munkásságát 150 - rangos folyóiratban megjelent - cikke jelzi. A tudományos közéletben a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Cso­portjának, majd a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöke volt. 2017 elején hunyt el.27 Horváth Lajos -1975-ben érettségizett Csiszár Imre (magyar-történelem szakos tanár) osztályában. Az SZTE-n programtervező matematikai tanulmányo­kat folytatott (1976-81). A Bolyai Intézet Analízis Tanszékén (1981-89), majd Ana­lízis alkalmazásai Tanszékén (1989-93) oktatott. 25 https://hu.wikipedia.org/wiki/Arató JVIátyás - It. 2017. 08.25. 26 KETSKEMÉTY, 1996. 278. o. 27 Emlékezés Fejes Pál professzorra. Oélmagyarország, 2017. 02. 05., 10. o. PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl 275

Next

/
Thumbnails
Contents