Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA

A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl

5 évig a Magyar írók Szövetségének elnökségi tagja. 1991-től a Századvég, majd az Osiris Kiadó irodalmi vezetője. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, alelnöke, ügyvezető elnöke volt. Kritikái, tanulmányai főként a Kortárs, a Jelenkor, az Alföld, a Tiszatáj, az Élet és Irodalom, a Forrás, a Magyar Szemle című folyóiratokban jelentek meg. Gondozta Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Karinthy Ferenc, Márai Sándor műveit.21

Fejér Adám - 1958-ban érettségizett Ribárszki György (matematika-fizika szakos tanár) osztályában. A JATE-n végzett magyar-orosz szakon. Az Orosz Nyelv és Irodalom, ill. Szláv Filológiai Tanszék munkatársa, húsz éven át tanszékvezető (1976-96) volt. Kutatási területe a klasszikus orosz irodalom.22

Gazdapusztai Gyula - 1950-ben érettségizett Döme Mihály (magyar-német szakos tanár) osztályában. Budapesti egyetemi tanulmányai után muzeológus oklevelet is szerzett. Több külföldi tanulmányúton gyarapította tudását, aspirantú- rát Leningrádban végzett. Az MTA Régészeti Bizottságának tagja volt. Szegeden az Ókori Történeti és Régészeti Tanszéken 1962-68 között tanszékvezetőként dolgozott. Kutatási területe az őskori régészet.23

Marjanucz László - 1972-ben érettségizett Gonda Julianna (magyar-orosz szakos tanárnő) osztályában. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történelem-orosz szakán szerezte első diplomáját, majd a debreceni KLTE történelem szakát végezte el. A szegedi egyetem Új- és Legújabb kori Magyar Történeti Tanszékének oktatója 1994-től, tanszékvezetője 1996-tól. A történettudományok kandidátusa. 2003 és 2009 között az SZTE BTK Történeti Intézetének vezetője. Tudományos pályafutása során kutatott Berlinben, Amszterdamban, Temesvárott, Újvidéken és Pozsonyban, kutatói ösztöndíjat kapott több német város egyetemén (Freiburgban, Göttingenben, Lipcsében), a bécsi Collegium Hungaricumban. Jeles közéleti szereplő. Tudományos kutatási területe elsősorban a 18. századi Habsburg Birodalom, kiemelten a Temesi Bánság újratelepítése, a bánsági autonómia és regi- onalitás kérdései. Kutatja a magyarországi paraszti polgárosodást, elemzi a 18-19. századi demográfiai változásokat. Számos tanulmánya jelent meg a magyar reformkor történeti kérdéseiről, a vármegyei közigazgatásról, a hazai zsidóság történetéről. Több helytörténeti monográfia írása kötődik nevéhez Hódmezővásárhelytől Makóig, Ülléstől Magyarcsanádig. Előadások, cikkek, recenziók sora fűződik nevéhez. Évtizedek óta tekintélyes vezetője a hazai honismereti és tudományos ismeretterjesztő mozgalmaknak.24 Ma a szegedi egyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezető docense.

21 https://hu.wikipedia.org/wiki/Domokos_Matyas - It. 2017. 08. 29.

22 MIKÓ, 1996.113. o.

23 MIKÓ, 1996,122. o.

24 DEÁK-GICZl-PELYACH-SIPOS-SZABÓ-ZAKAR, 2014, 5-6. o.

274