Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA

A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl

Pál politológusként Berlinben élt, majd a harmincas évek végétől a kaliforniai egyetem szociológia professzoraként dolgozott. Kecskeméti Ármin 1930-ban magántanári habilitációs kérelmét Nikelszky Jenő makói polgármester támogatta azzal, hogy hivatalosan igazolta a főrabbi nemzeti elkötelezettségét, hazafias szellemét, kiemelve tudományos munkásságát és értékes társadalmi tevékenységét. A kari tanács habilitációs előadása után 1931 júniusában kinevezte a szegedi Ferenc József Tudomány- egyetem bölcsészkarának magántanárává. 1931 és 1940 között 19 félévben tartotta meg előadásait a zsidók legrégebbi történetéről. Amikor 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetemet áthelyezték Kolozsvárra, a helyét Szegeden átvevő Horthy Miklós Egyetemen már nem hirdethette meg kurzusait. 1944-ben deportálták, ő és felesége is koncentrációs táborban, valószínűleg Auschwitzban pusztult el.10

Tóth Ferenc - Maros parti városunk egyik utolsó reneszánsz szellemiségű kutatója. 1947-ben érettségizett a makói Csanád Vezér Gimnáziumban Bécsy Tamás, Lator László, Császtvay István, Pintér Lajos, Stenszky Miklós, Karsai András osztálytársaként. Dr. Giday Kálmán (történelem-földrajz szakos tanár) volt az osztályfőnöke, erősen hatottak rá tanárai, Ecsődi Ákos és Hetvényi Lajos is.11 Magyar-történelem szakos tanári diplomáját a szegedi egyetemen 1952-ben szerezte meg. Régészetet is tanult, majd a Történeti Intézetben lett tanársegéd és könyvtáros. 1955-től 1964-ig visszatért tanítani szárnyra bocsátó makói gimnáziumába.12 Diákjai áhítattal hallgatták magyarázatait, magával ragadó művészettörténeti előadásait.

1964-ben kinevezték a makói József Attila Múzeum igazgatójának. Ekkortól indult nagyívű múzeumszervezői-, helytörténetírói-, sorozat- és kötetszerkesztői tevékenysége. Működése idején fölépült az új múzeumépület, a skanzen több épülete, megnyílt az Espersit-ház irodalmi múzeum, és felépült a makói hagymás ház Ópusztaszeren. 1976-ban doktorált a szegedi egyetemen, disszertációját Népi építkezések Makón címmel írta. Máig szüntelenül dolgozik, kutat, publikál. Szerkesztésében százötvennél is több kiadvány jelent meg, publikációinak száma meghaladja a háromszázat. Több mint félszáz könyvet szerkesztett és részben írt, köztük az életművének tekinthető Makó monográfiája hat kötetét. Cikkeit rendszeresen közli a Marosvidék, a Makói História, a Honismeret és még nagyon sok folyóirat.

József Attila-kutató, művészettörténész, muzeológus, várostörténész és mindannyiunk városszeretetre tanítója. Szerteágazó érdeklődése szeretett városa és térsége történelmi, irodalmi, néprajzi, egyháztörténeti, gazdasági, képzőművészeti és kulturális örökségének egészére kiterjed. A fiatalabb generációk sorát nevelte a múlt tudásalapú tiszteletére, megbecsülésére. Egész munkássága a helyismeret és a hely szelleméhez kötődő személyiség gazdagítását szolgálja. Makó tudományos, művészeti és közéletének talán legismertebb alakja, a „legmakaibb makai" elnevezést igazolja közkedveltsége, óriási tudásának és emberi nagyságának megbecsülése.

10 MONOGRÁFIA 6. 2004. 472-473. o.

11 SIP0S-BARTHA, 2010. 31. o.

12 FORGÓ, 2008. 8. o.

271