Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Fazekas Lajos rendőrkapitány világosan látta, ahhoz, hogy az október 28-án megszerzett reputációját meg tudja őrizni, lépnie kell a tömegoszlatásért felelős rendőrök, illetve az állo-mányába tartozó államvédelmi operatív tisztek ügyében. Az előbbiért fő felelősnek tartott Kovács István főtörzsőrmestert október 29-én Szegedre szállíttatta, míg az utóbbiakat - miu-tán október 28-án a kormány egyébként is döntött az államvédelmi szolgálat megszűntetéséről - szintén ezen a napon leszerelte és hazaküldte. Arra azonban ügyelt, hogy begyűjtse beosz-tottai volt államvédelmis igazolványait, és helyettük új rendőri igazolvánnyal lássa el őket. Ügyelt arra is, hogy a távozó államvédelmisek által hátrahagyott iratokat megsem- misíttesse, erre október 30-án adott utasítást. Ez - a hálózati személyek (besúgók) nevét tartalmazó kar-tonok kivételével, amelyeket Kökény László százados Fazekas utasítása ellenére nem semmisített meg57 - még aznap meg is történt (ezeket a megmaradt kartonokat szerezték meg Hajdúék). A rendőrkapitány kontrollja a rendőrségen és a nemzetőrségen túl a nemzeti bizottság működésére is kiterjedt, hiszen nem csupán taggá választották, de beválasztották abba a szűk körű operatív irányító szervbe is, amely a korábbi VB helyét vette át.58 E napokban tehát Fazekas rendőrkapitány minden lényeges információhoz hozzájutott, amely a város különböző forradalmi szerveiben keletkezett. A konszolidáció napjai (november 1-4.) A városi nemzeti bizottság megválasztását követően már sem tömegdemonstrációkra, sem népgyűlésre vagy nagygyűlésre nem került sor Makón. Úgy tűnt, a helyzet normalizálódik, a mindennapok kezdtek visszatérni a rendes kerékvágásba. Olyan esemény, amely a város egészét érintette, már nem volt, de ez nem jelenti azt, hogy e napokban ne lettek volna olyan történések, amelyek akár befolyásolhatták volna a helyi közhangulat alakulását. E napok legfontosabb fejleménye a FISZ köré gyülekezett fiatalok aktivizálódása és bizonyos szempontból radikalizálódása volt. Mivel szerepet vállaltak a nemzetőrségben, ott fegyveres szolgálatot végeztek. Az ehhez a rendőrségtől kapott MÖHOSZ-fegyvereket nem érezték elégségesnek, ezért október 31-én vagy november 1-jén Szegedről valamennyi fegyverhez hozzájutottak (ennek mennyiségéről és összetételéről nem rendelkezünk megbízható adattal). Ezekkel láttak el járőrszolgálatot. Mivel nem kívántak közvetlenül betagozódni a nemzetőrség alá, önálló feladatot vállaltak, így részben a vasútállomásnál, részben a Maros-hídnál, illetve a városba bevezető utaknál végeztek szolgálatot. 57 ÁBTL. 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katt. II. 432/1958. számú ítélete. Kökény századost ezért a vétkéért 1957-ben „gyávaságra” hivatkozással elbocsátották a rendőrség állományából. MNL CSML ML X. 7. a. MSZMP Makó Városi Bizottsága iratai. VB jegyzőkönyvek. Az 1960. május 2- i VB jkv. 58 Ez a szerep - még ha a szituáció gyökeresen eltérő is volt - bizonyosan nem lehetett szokatlan Fazekas Lajos számára, hiszen 1950. augusztus 15-től 1954. december 6-ig, az akkori tanácsválasztás nyomán hivatalba lévő szőkébb létszámú VB megalakulásáig tagja volt a városi tanács végrehajtó bizottságának. Itteni szerepéről lásd bővebben MAROSVÁRI 2017a. 231
