Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZLÁSZLÓ A tudós „makai”. (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) A mentalitás néprajzi vonatkozását szerzőnk a lakosság általános viselkedését szabályozó gondolkodásmódra vezeti vissza. Olyan lelkiség, és észjárás mozgatta a helyi társadalmat, aminek speciálisan megragadható makói vonásai voltak. Igazgatási tekintélyénél és gazdálkodási sikerénél fogva Makó befolyása kimutatható a környék településeinek életében is. De igazi történelmi jelentősége a paraszti polgárosodás lokális kibontásában áll. Tóth Ferenc további fejezetei részben külön diszciplínák ( gazdaságtörténet, irodalom, művészet,) hatálya aláesnek, ugyanakkor a paraszti polgárosodás különböző arculati megnyilvánulásai. Nem véletlenül hivatkozik Bálint Sándor és Erdei Ferenc karaktertipizálására, hogy ti. a makói ember öntudatának forrása az önrendelkezés szabadsága ( gondoljunk úrbéres erőfeszítéseire, és „kossuthiánus” magatartására), illetve kalkuláló, azaz számító életvitele, amely vállalkozói atitüdöket fejlesztett ki. A paraszti polgárosodást mentálisan integráló szellemiséget Tóth Ferenc évszázadok alatt kiformálódott várostudatnak nevezi. A gazdálkodási fejezet a korszerű mezőgazdasági statisztika adatain alapul. Művelési ágak szerint kigyűjtött adatokat táblázatokba foglalva és magyarázva közli a kötet. Fontos, hogy szerzőnk kitér az 1848 utáni birtokrendezés kérdéseire is, mert a későbbi gazdasági hasznosság és célszerűség igazgatási megalapozását tárja elénk. Makón már a háború előtt is nagy volt, de a háború utáni gazdasági válság még jobban kiterjesztette a haszonbérleti rendszert. Tóth Ferenc rámutat, hogy a hagymatermelés egy része ebben az üzemmódban valósult meg, 20% körüli arányban. Előnyének számított, hogy révén tőke áramlott a mezőgazdaságba és a kistermelők gazdálkodási lehetőségeit bővítette. Makó az ország azon körzeteihez tartozott, ahol kiterjedt zöldségtermelés folyt. Ennek létrejöttében a helyi adottságok, hagyományok és fölvásárló kereskedelem játszottak szerepet. Szerzőnk tényszerűen bizonyítja, hogy a kivitelre dolgozó kereskedelmi kertészetek Makón a tulajdonos-bérlő(gazdálkodó)- fölvásárló háromszögben működőképes modellt építettek ki, amely a termelő számára kispolgári egzisztencia fönntartását tette lehetővé. A parasztság kultúrájával foglalkozó részek általános tanulsága, hogy az bizonyos formáktól elszakad ( viselet, lakásberendezés, életvitel), de nem veszik ki leikéből a népdal, vagy művészetéből a paraszti eredet, viszont polgárosodik, átalakul. Nincs arról szó, hogy formájából kivetkőzött népi és szociális réteggé válik, de a népi kultúra ösztönző erői megújulnak, részben szabadulási vágyból ( a paraszti lét gazdasági és kulturális nyomorúságos világától), részben a változó helyzethez való alkalmazkodás kényszeréből. Ez az összefüggés megmutatkozik a hagymások teremtő hajlamában ( föld és kultúra nem föltétien egymást föltételező tényezők), illetve a népművészet és építkezés formavilágában. Tóth Ferenc építészeti leírások és hiteles skanzen épületek közvetlen tanulmányozása, illetve hagyatéki leltárak 23
