Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Arra azonban csak egy példa akadt Makón, hogy csupa állampárti funkcionárius legyen a megválasztott munkástanács tagja, ez (néhány tsz formális választása mellett) a járási tanácsnál volt, ahol október 31-én alakult meg ez a grémium, és nyilvánvalóan azért történhetett így a választás, mert itt kifejezetten a kom-munista pártállam káderei voltak többségben, akik meg tudták akadályozni, pontosabban le tudták szavaztatni a valóban a forradalom oldalára álló beosztottak változtatási szándékait képviselő munkástanács tagjait (ezeket utóbb, a megtorlás során mint megbízhatatlanokat, állásvesztéssel büntették), és helyükre a saját embereiket ültették. Ez azt is jól mutatja, hogy a Forgó István vezette járási tanács állampárti káderei még ekkor is megingathatatlanul tartották pozícióikat.24 A járási tanácsnál történt munkástanács-választás kimenetele - amely, mint jeleztük, kirívó eset volt - mégsem tanulság nélküli, mert jól mutatja az MDP funkcionáriusainak stratégiaváltását ezekben a napokban. Látva, hogy a tömegindulatok túllépték a kezelhetőség határait, egyrészt erősíteni kívánták a tömeg belső bom- lasztását. Ennek számos formája volt. A kommunista aktivisták folyamatosan az üzemekben voltak, hogy lebeszéljék a dolgozókat a tüntetéseken való részvételről. De ezek az aktivisták megjelentek a tüntetéseken is. Forgó István járási VB-elnök utóbb egy jelentésében büszkén írta, hogy a járási tanács emberei október 27-én este ott voltak a járási bíróság épületébe behatoló emberek között, és amikor a foglyokat szabadították volna, ők kiabálták, hogy azok köztörvényes bűnözők, nem politikaiak, így fogolyszabadításra nem került sor.25 Noha valóban nem voltak „politikai foglyok" a bíróság fogdájában, jól mutatja a kommunista pártfunkcionáriusok föllazító stratégiáját, illetve azt, hogy miként próbálták manipulálni a nyilvánvalóan náluk jóval fölkészületlenebb és tájékozatlanabb tömeget. Hasonló eset történt az október 28-i parasztgyűlésen is, ahová a téeszelnökök az MDP városi pártbizottság utasítására küldték el aktivistáikat,26 akik sorra a téeszek egyben tartása mellett szólaltak fel az elvett vagy tagosított földjeiket visszakapni akaró gazdálkodókkal szemben. Az a tény, hogy a téeszek egyben maradtak Makón (szemben számos környékbeli településsel), jól jelzi, hogy ez a taktika sikeresnek bizonyult. Az MDP funkcionáriusai azonban még ennél is tovább mentek, s látva az országos tendenciákat, miszerint rövid időn belül a régi államhatalmi szervek leváltása útján mindenképpen létre fognak jönni az új forradalmi néphatalmi szervek, saját hatalmuk és befolyásuk átmentése érdekében megpróbáltak az új szervek létrehozásának élére állni27 24 MAROSVÁRI 2006b, 175-176. 25 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára. (MNL CSML ML.) 202. b. Makói Járási Tanács VB-elnök iratai. 006/1957. Jelentés. Előkészítő anyag. 26 BÁLINT 2006, 36. 27 ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Glemba Pál tanúkihallgatási jkv., 1958. február 11. 222
