Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja

MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Arra azonban csak egy példa akadt Makón, hogy csupa állampárti funkcionárius legyen a megválasztott munkástanács tagja, ez (néhány tsz formális választása mel­lett) a járási tanácsnál volt, ahol október 31-én alakult meg ez a grémium, és nyil­vánvalóan azért történhetett így a választás, mert itt kifejezetten a kom-munista pártállam káderei voltak többségben, akik meg tudták akadályozni, pontosabban le tudták szavaztatni a valóban a forradalom oldalára álló beosztottak változtatási szándékait képviselő munkástanács tagjait (ezeket utóbb, a megtorlás során mint megbízhatatlanokat, állásvesztéssel büntették), és helyükre a saját embereiket ül­tették. Ez azt is jól mutatja, hogy a Forgó István vezette járási tanács állampárti káderei még ekkor is megingathatatlanul tartották pozícióikat.24 A járási tanácsnál történt munkástanács-választás kimenetele - amely, mint jeleztük, kirívó eset volt - mégsem tanulság nélküli, mert jól mutatja az MDP funkci­onáriusainak stratégiaváltását ezekben a napokban. Látva, hogy a tömegindulatok túllépték a kezelhetőség határait, egyrészt erősíteni kívánták a tömeg belső bom- lasztását. Ennek számos formája volt. A kommunista aktivisták folyamatosan az üzemekben voltak, hogy lebeszéljék a dolgozókat a tüntetéseken való részvételről. De ezek az aktivisták megjelentek a tüntetéseken is. Forgó István járási VB-elnök utóbb egy jelentésében büszkén írta, hogy a járási tanács emberei október 27-én este ott voltak a járási bíróság épületébe behatoló emberek között, és amikor a fog­lyokat szabadították volna, ők kiabálták, hogy azok köztörvényes bűnözők, nem politikaiak, így fogolyszabadításra nem került sor.25 Noha valóban nem voltak „poli­tikai foglyok" a bíróság fogdájában, jól mutatja a kommunista pártfunkcionáriusok föllazító stratégiáját, illetve azt, hogy miként próbálták manipulálni a nyilvánvalóan náluk jóval fölkészületlenebb és tájékozatlanabb tömeget. Hasonló eset történt az október 28-i parasztgyűlésen is, ahová a téeszelnökök az MDP városi pártbizottság utasítására küldték el aktivistáikat,26 akik sorra a téeszek egyben tartása mellett szólaltak fel az elvett vagy tagosított földjeiket visszakapni akaró gazdálkodókkal szemben. Az a tény, hogy a téeszek egyben maradtak Makón (szemben számos kör­nyékbeli településsel), jól jelzi, hogy ez a taktika sikeresnek bizonyult. Az MDP funkcionáriusai azonban még ennél is tovább mentek, s látva az or­szágos tendenciákat, miszerint rövid időn belül a régi államhatalmi szervek levál­tása útján mindenképpen létre fognak jönni az új forradalmi néphatalmi szervek, saját hatalmuk és befolyásuk átmentése érdekében megpróbáltak az új szervek lét­rehozásának élére állni27 24 MAROSVÁRI 2006b, 175-176. 25 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára. (MNL CSML ML.) 202. b. Makói Járási Tanács VB-elnök iratai. 006/1957. Jelentés. Előkészítő anyag. 26 BÁLINT 2006, 36. 27 ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Glemba Pál tanúkihallgatási jkv., 1958. február 11. 222

Next

/
Thumbnails
Contents