Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVARI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Az 1956-os forradalom eseménytörténete az eddigi publikációk, elsősorban Bálint László 2006-ban megjelent, s főként a forradalom utáni megtorlás különböző peranyagaira és állambiztonsági dokumentumaira alapozó földolgozása1 nyomán nagyjából hitelesen rekonstruálható. Természetesen nagy számban vannak még nyitott kérdések, amelyek további kutatómunkát igényelnek, azonban megállapítható, hogy a rendelkezésre álló primer forrásanyag szegényes, újdonságot várhatóan még a volt kommunista állampárt, az MDP és MSZMP iratanyagának szisztematikus földolgozása, továbbá a különböző városi üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények megmaradt iratainak áttekintése hozhat. E hiányossággal együtt azonban már a jelenlegi tudásunk is alkalmas arra, hogy bizonyos szakaszhatárokat húzzunk meg a makói események kapcsán. Noha néhány napról beszélünk csupán, s az események nem voltak olyan sokrétűek és átütő erejűek, mint a nagyobb városokban, mégis érzékelhető, hogy a helyi folyamatok sem voltak homogének, a helyzet - elsősorban az országos, főként a budapesti, illetve a szegedi események hatására - itt is változott, ami magával vonta a különböző szereplők, szervezetek irányváltását, a helyzethez való viszonyuk változását, módosulását. Még akkor is elhatárolhatók ezek a szakaszbeli különbségek, ha mindezek csupán nem egyszer árnyalatnyi módosulást jelentettek, s az egyes szereplők esetében bekövetkező változások esetleg egy másik szakasz időszakára is áttolódhattak. Mindez nem gyöngíti periodizációs kísérletünket, csupán megerősíti azt, hogy a különböző szakaszok egy folyamat integráns elemei, abból nem szakíthatok ki. Az események megértését és az összefüggések föltárást viszont nagyban segítheti, ha ezt a belső periodizálást elvégezzük. Ennek alapján a makói forradalmi események történéseit öt szakaszra oszthatjuk. A fölkészülés napjai (október 23-26.) Noha az 1956-os forradalmat ténylegesen kiváltó események október 23- án délután indultak meg Budapesten, számos olyan előzmény is számba vehető - többek között a szegedi egyetemen a MEFESZ október 16-i megalakulása és az azt követő egyetemi diákmozgalmak -, amelyek szerves előkészítői, kiváltó okai voltak a makói forradalomnak. Nem véletlen, hogy a BM Csongrád Megyei Főosztály vezetője, M. Szabó István államvédelmi őrnagy már október 21-én fokozott rendőri készültséget rendelt el a megye egész területén, így Makón is, amelynek nyomán visszarendelték a szabadságos rendőröket, megerősítették az őrségeket, növelték az utcai járőrök számát. 1 BÁLINT 2006. 215
