Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Március 10-én a Szabad Nép vezércikkében arról írt, hogy a Kisgazdapárt mint mamutpárt a maga parlamenti többségével „eltorlaszolja''18 a demokrácia fejlődésének lehetőségét; Vásárhelyi Miklós, a Szabad Nép újságírója a demokrácia érdekében követelt a Kisgazdapártban „alapos tisztogatást” - a kommunista álláspont szerint ugyanis az FKgP-ből való kizárások nem egy párt belügyét jelentik, hanem „a demokrácia elvi kérdésének”19 számítanak. Eközben március 11-én megtörtént a Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt közötti megállapodás, amelynek részeként az FKgP kénytelen volt kizárni 20 nemzetgyűlési képviselőjét a pártból. Mindezt a kommunista pártsajtó úgy kommentálta, hogy a „magyar demokrácia ügye győzött."20 A március 11-i koalíciós megállapodást követően Nagy Ferencnek kísérletet kellett tennie a kisgazdák demokrácia-felfogásának újrapozícionálására, hiszen a korábbi hetekben a kommunisták stratégiai lépéseket tettek a demokrácia fogalmának elfoglalása felé. Az FKgP-nek muszáj volt a nyilvánosság előtt ismét érdemben a demokrácia kifejezésével foglalkoznia, hiszen politizálása fundamentumát jelentette a jogállami polgári demokrácia ethoszának tisztelete - ugyanakkor a kisgazdák érzékelhették, hogy a kommunisták nyelvi offenzívája következtében a demokrácia fogalma mint harci kifejezés egyre inkább kezdett a baloldalhoz kapcsolódni. Nagy Ferenc március 13-i nyilatkozatában a demokrácia nemzeti-hazafias tartalmát próbálta érzékeltetni, s ez a megközelítés alkalmas volt arra, hogy a kisgazda demokráciaérzület tekintetében új élményanyagot adjon, új tematizációs keretet szabjon. „A mi magyarságunk az egy nemzetben született emberek összefogásán túl a demokratikus magyar haza alázatos szeretetében van”21 - mondta a kormányfő. Nagy a „demokrácia magyarságáról" mint új fogalomról beszélt, s szerinte ez a sajátos magyar demokrácia a parasztságnak és a munkásságnak együttesen „biztosítja a túlsúlyt.” A miniszterelnök szövegéből kiolvasható, hogy a február második felétől bekövetkező folyamatos kisgazda nyelvi térvesztést, politikai hátrálást követően a saját nemzeti-paraszti-polgári bázisát szeretné ideológiailag-szel- lemileg megerősíteni. A demokrácia-diskurzusban új témákat, megközelítéseket, érzéseket próbál keresni és felmutatni. Ennek az útkeresésnek az is a célja, hogy a híveiknek érzelmi táplálást tudjanak biztosítani. Nagy Ferenc leszögezi: a kisgazdák képviselik a magyar közéletben a demokrácia „tiszta törekvéseit”, de mivel ők a demokrácia eszméjének a leghitelesebb képviselői, ezért is kellett megegyezni március 11-én, s ezért is kell fenntartani a koalíciót, mert a kommunistákkal való alku nélkül káosz következne be, ami viszont ellentétes lenne a kisgazdák demokrácia-felfogásával. 18 Döntést! Szabad Nép, 1946. március 10.1. p. 19 VÁSÁRHELYI Miklós: Alapos tisztogatást! Szabad Nép, 1946. március 12. 3. p. 20 Végrehajtani! Szabad Nép, 1946. március 13.1. p. 21 Kis Újság, 1946. március 13.1-2. p. 193
