Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A kommunista Szabad Népben a köztársaság kikiáltása kapcsán, azokban a napokban nem jelenik meg demokrácia-értelmező cikk. Csak napokkal később, február 6-án lát napvilágot a demokrácia narratívához kötődő írás „Demokratikus közigazgatás” címmel. „Jó szívvel egyetlen dolgozó sem tudja lenyelni, hogy a demokrácia nevében most is azok uralkodjanak, akiknek egész életét, működését a népellenesség jellemezte"4 - olvasható a név nélkül közölt vezércikkben. Demokratikus feladatnak a jegyzet az államapparátus radikális megtisztítását tartja a reakciósoktól és a fasisztáktól, azért hogy - ahogy a cikk fogalmaz - a demokrácia legyen „az úr”. E két cikk összehasonlításából is kitetszik a kisgazda és a kommunista demokrácia-értelmezések közötti aktuálpolitikai különbség. A kisgazdák számára e hónapokban a legfontosabb a szabadság rendjének a biztosítása és a demokratikus önkormányzatiság megteremtése, míg a kommunistáknak a közigazgatás „demokratikus” átalakítása a prioritás. Február 7-én hangzott el a nemzetgyűlésben Varga Béla házelnöki székfoglaló beszéde és Nagy Ferenc első miniszterelnöki expozéja. Mindkét megszólalás a jogállami jellegű demokrácia ethoszának megfelelő kommunikációs paneleket tartalmazott. Varga a demokrácia legfontosabb tereként a parlamentet nevezte meg. „A parlament fő rendeltetése az egyéni akaratoktól független nemzeti akarat kifejezésre juttatása"5 - mondta a nemzetgyűlés elnöke, aki szerint a „nemzeti akarat” fogalmában összhangba kerül az egyén és a köz, a rész és az egész, a társadalom és az állam, a szabadság és a tekintély. Nagy Ferenc kormányfői szűzbeszédében döntő politikai feladatnak nevezte a jogrend megszilárdítását, a demokrácia megvédését („naggyá nevelését"6], illetve a demokratikus szabadságjogok és a demokrácia vívmányainak biztosítását a nép számára. Február első hetében a nyilvánosság terein az FKgP demokrácia-értelmezése dominált. A kisgazda köztársasági elnök, a kisgazda kormányfő és a kisgazda házelnök nemzetgyűlési beszédei formális módon voltak képesek erősíteni a jogállami demokrácia-fogalom nyelvi-kulturális pozícióját a közgondolkodásban. Az volt várható, hogy február második hetében, a Nagy Ferenc-kormány programjának parlamenti vitája során - többek között a kisgazda demokrácia-értelmezés további sulykolása kapcsán - a közbeszédet az FKgP tudja majd dominálni. Erre azért is kínálkozott esély, mert a kormányprogram vitájában az egyik legjobb kisgazda szónok, Sulyok Dezső is felszólalt. Sulyok február 8-i beszéde elején leszögezte, hogy a koalíciós kormányzásnak nincs alternatívája. „A polgári kisgazdapárti többség és a munkáspárti kisebbség végeredményben kétségtelenül ugyanazt akarja: a modern demokrácia szellemében újjáépíteni az országot”7 - fejtegette Sulyok. 4 Demokratikus közigazgatás. Szabad Nép, 1946. február 6.1. p. 5 Elhangzott a nemzetgyűlés 15. ülésén 1946. február 7-én. Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 364. p. 6 Uo. 366. p. 7 Elhangzott a nemzetgyűlés 16. ülésén 1946. február 8-án. Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 392. p. 189
