Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Miklós Péter: Adalékok a németség kitelepítése és a csehszlovák–magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez
MIKLÓS PÉTER Adalékok a németség kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez Az alispáni jelentésekből kitűnik, hogy a németek kitelepítése a mezőgazda- sági termelés fontos időszakában - a nyári betakarítás előtt - történt, s problémát jelentett, hogy az betelepülők kellő létszámban megérkeznek-e, illetve megfelelő módon el tudják-e végezni az ilyenkor elvégzendő munkálatokat. Az időjárás sem kedvezett azokban a napokban az újszentiváni gazdálkodóknak, hiszen 1946 júniusában - mint a megyei gazdasági hivatal vezetőjének jelentésében olvasható - nagy mennyiségű eső, illetve jégeső pusztította a termést. Újszentiván határában kétszáz katasztrális holdon tíz-tizenöt százalékos kár keletkezett a kukoricában és a dohányban.8 Említést érdemel, hogy a Csanád vármegyei rendőr-főkapitányság vezetője, Lénárt István alezredes 1946. június 12-i, május hónapra vonatkozó jelentésében nem írt arról, hogy a németek kitelepítésével kapcsolatban bármilyen politikai vagy biztonsági probléma lett volna. Páll Endre Csanádi alispán 1947. szeptember 30-i, a vármegye közigazgatási bizottságának benyújtott jelentésében olvashatjuk, hogy a kitelepülés és a betelepítés 1947 őszén is folyt a három döntően szlovákok által lakott, a mai Csongrád megyei területén lévő, egykor Csanád vármegyei településen (Pitvaroson, Amb- rózfalván és Csanádalbertin). „Szeptember hóban folytatódott az áttelepülésre jelentkezett szlovák anyanyelvű lakosság kiköltöztetése. Csanádalberti községből a kitelepítés megtörtént, míg Ambrózfalva községben október hóban történik meg a kitelepítés. Az áttelepülésre jelentkezett lakosság 21-én ünnepélyes keretek között búcsúzott eddigi hazájától, amelyhez hűtlenné lett. Csanádalbertibe szeptember hóban mindössze egy vonattal érkeztek szlovákiai magyarok, a nagyobb szabású betelepítés a közeljövőben fog lebonyolódni.”9 Egy hónappal későbbi beszámolójában a következőkről írt Páll Endre: a kitelepülni szándékozó szlovákság távozott a megyéből, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a felvidéki magyarok beköltöztetése a szlovákok egykori épületeibe. Részletesen írt az alispán az áttelepített magyarok nehézségeiről is. „Október hóban befejeződött a Szlovákiába áttelepülni óhajtó szlovák lakosság kiköltöztetése. Néhány család kivételével az áttelepülésre jelentkezett szlovákság elhagyta eddigi lakóhelyét. A szlovákok kiköltöztetésével egyidejűleg megkezdődött a csallóközi magyarság betelepítése is. Ambrózfalva és Csanádalbertibe a betelepítés még folyamatban van.”10 8 MNL CSML CSKBI4. doboz 62/1947.16. 9 MNL CSML CSKBI 9. doboz 22/1948. 10 MNL CSML CSKBI 9. doboz 22/1948. 183
