Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Urbancsok Zsolt: Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége
URBANCSOK ZSOLT Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége Időközben egyre gyakrabban kellett munkaszolgálatra jelentkeznie, így 1941 júniusától iparait szüneteltette. A családot a nehéz időkben a Schwarz és az Iritz rokonság segítette. A fiúk közül Manóhoz hasonlóan öccseit: Sándort, Izsót, Lászlót és Jenőt is munkaszolgálatra vitték. A német megszállás után a magyarországi zsidók helyzete szinte napról napra válságosabbá vált. 1944 áprilisában a zsidóknak be kellett jelenteniük ingó és ingatlan vagyontárgyaikat. Schwarz Manó bejelentette a Hunyadi utcai házat, amelyet a deportálás után a Makón állomásozó német hadsereg foglalt le, valamint vagyontárgyakat, értékpapírokat és nemesié történelmi meket. így öt darab festményt, szőnyegeket és egy zongorát. A törvény értelmében letétbe helyezték felesége, Iritz Anna ékszereit: egy aranyláncot függővel, gyűrűjét kis brillkővel és bőrszíjas aranyóráját. A pénzintézeteknél lévő folyószámlán és betétben nagyobb összeget tartott, 17 ezer pengő értékben. Adósa volta apósa, Iritz Fábián egy jelentősebb összeggel, és ő maga is tartozott mintegy 15 ezer pengővel a Pollák és Schwarz cégnek, amelynek még mindig ötödrészben tulajdonosa volt.24 1944 május elején az alispán arról döntött, hogy a városban élő zsidóságot gettóba kell telepíteni. A gettósítás módjának kidolgozása és végrehajtása Bécsy Bertalan polgármester feladata volt. A polgármester úgy határozott, hogy a városban és a megye három járásában élő zsidóknak május 17-e és 23-a között a Deák és Eötvös utcák környékére, az úgynevezett „tör-ténelmi gettóba" kell költözniük. A gettóba csak a legszükségesebb holmikat vihették, ennek mennyiségét a polgár- mester külön szabályozta.25 A Hunyadi utcai házban május 19-én jelent meg a háromtagú leltározó bizottság egy csendőr kíséretében. A leltározás három napig tartott, 129 tétel alatt majd' ötszáz használati tárgyat vettek lajstromba. A lakást így írták le: „Az első emeleten magába foglalt lakás (sic!) utcára néző, 3 közepes méretű szobából, egy közepes méretű előszobából, egy az udvarra néző rendkívül kiss (sic!) méretű cselédszobából és egy tágas méretű fürdőszobából áll. A hozzá való padlást a mellette fekvő Citrom-féle fogorvosi rendelő szolgáltatja. Az udvarban ott lévő gazdasági épületeket Merényi terménykereskedő bérli, tehát ez a lakás gazdálkodó elhelyezésére nem alkalmas. A bizottság megállapítja, hogy a visszafogott ingóságok tekintélyes értéket képviselnek, így azok gondozása és kezelése zárgondnok közbenjötté- vel múlhatatlanul szükséges".26 24 MNL CsML ML Makói Pénzügyigazgatóság iratai. Zsidóvagyon bejelentések, 21920/164/1944. 25 Urbancsok Zsolt (szerk.): Makói holokauszt emlékkönyv. Makó, 2004. 36-37. 26 MNL CsML ML Makói Pénzügyígazgatóság iratai. Zsidóvagyon bejelentések, 21920/164/1944. 156
