Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Urbancsok Zsolt: Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége
URBANCSOK ZSOLT Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége A fakereskedés - amely később fűrészüzemmé bővült - 1897-től működött, de az engedélyezési eljárás 1899-ig elhúzódott, így a cég 1902-től kezdett jelentősebb jövedelmet termelni. Az édesanya, Pollák Fáni ekkor nem csak a házat vezette és a gyermekeit nevelte, hanem 1908-ig dolgozott is. Foglalkozása a források szerint „divatárusnő”. Annyi biztos, hogy egy makói kalapszalonban dolgozott, de hogy pontosan mivel foglalkozott, azt nem tudjuk. Egyetlen női cselédet alkalmaztak mindenesként, akinek a személye évről évre változott.10 Az 1929-ben megjelent Csanád megye tíz évvel Trianon után című könyvben a prominens makóiak között Schvarz Sámuelt is megtaláljuk. Az általa közölt adatok alapján összeállított rövid ismertetés szerint a gőzfűrész üzemet és fakereskedő céget 1896-ban alapította (valójában 1897-ben az időközben a vállalatból kivásárolt Pollák Józseffel együtt), amelyet a szöveg szerint „szerény keretei közül Csanád vármegye legnagyobb és legmodernebb gőzfűrész üzemévé fejlesztett”. Kiemelte, hogy „tevékeny részt vesz a város közéletében, az izr. hitközség alelnöke és tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, valamint Makó város képviselő-testületének”. A kötetben születési helyéül Makót jelölte meg, holott valójában a Temes megyei Kiz- dián született. Nagy valószínűséggel a makói származás hangsúlyozása társadalmi presztízsének, asszimilációs-integrációs stratégiájának egyik fontos eleme lehetett. Az Úri Kaszinó tagjaként a makói felső-középosztály, a helyi elit tagja. 1904/1905-ben impozáns házat építtetett a város egyik legelegánsabb részén, a Teleki utcában. A szemben lévő házban született Eckhardt Tibor11, nem sokkal feljebb pedig a Lonovicsok hatalmas, klasszicista stílusú épülete magasodott. A házba természetesen bevezették a telefont (és állítólag ott építették meg a város első angolvécéjét is). Míg Sámuel minden munkanapon fiákerrel elhajtatott a Liget utcai fatelepre, a ház vezetése és a gyermekek nevelése feleségére, Fannira hárult. Feladatát rendkívül határozottan és következetesen látta el. A gyerekek előbb a polgári iskolát, majd a fiúk a felsőkereskedelmi iskolát végezték el. A család rendszeresen megtartotta a szombatot, de étkezésük nem volt kóser. A neológ templomba szombaton, valamint a nagy ünnepek idején jártak. A családfő jótékonysági tevékenysége jelentős volt. Schwarz Manó pályakezdése: az önálló vállalkozások megteremtése A két világháború közötti időszakban a zsidóság asszimilációja megrekedt, majd az „asszimilációs szerződést” a kormányzati elit egyoldalúan felmondta.12 Bár az antiszemita propaganda jelen volt a városban, a zsidótörvények megjelenéséig a makói neológ zsidóság integrációja és asszimilációja tovább folytatódott.13 10 MNL CsML ML V.80. Kereseti adó kimutatások. 11 Kezdetben fajvédő, majd kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, a két világháború közötti magyar politika egyik meghatározó alakja. 12 Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Tanulmányok. Budapest, 1997. 13 Urbancsok Zsolt: Makói zsidóság a vészkorszakban. In.: Tóth Ferenc (szerk.): Makó Monográfiája 6. Makó, 2004.270-271. 151
