Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TOTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata A cikkek a terjedelem szűkössége ellenére jól szerkesztettek voltak. Az állandó rovatok között szerepelt az „aktuálisok” rovat, valamint gazdasági cikkek, általános művelődést segítő cikkek, érdekességek, versek, különféleségek, szótár, keresztrejtvények, viccek, szerkesztői üzenetek. A lap összeállítása jól szolgálta a nemzetiségi lakosság anyanyelvi olvasottságának javítását. Anyanyelven gyakorlati kérdések megoldására tett javaslatokat, főként a gazdálkodásban. A lap Sze- kerka János, de főképpen Gercsi János számos versét közölte. Szekerka egyébként Baukó György társaságában legtöbbet az anyanyelv helyes használatáról cikkezett, s közös néprajzi gyűjtéseik eredményeit publikálták. Baukó az amatőr színházi előadásokról írt kritikákat, rövid beszámolókat. Szekerka állandó keresztrejtvény- és szótárrovatot szerkesztett. Gercsi 1935-től a Halló, itt radio Caba humorrovatot készítette. Pely és Kerepecky általában az emberi viselkedésről, a természet szere- tetéről és óvásáról írtak cikkeket. Közöltek rövidebb írásokat olyan szlovák klasz- szikusoktól, mint Jozef Gregor Tajovsky, Ludmilla Podjavorinska. A családi élet, a gyermeknevelés, a józan életmód számos vezércikkükben is megjelenő téma. Igen fontosnak tartották a házastársak harmonikus együttélését, hiszen számos jogi és erkölcsi vonatkozású cikket írtak erről a témáról. A gyerekeknek az 1935-ös év egy állandó mellékletet hozott, amely az 1937. év végével megszűnt. Fennállása óta 8 hasábon (ill. 8 A/5-ös lapon) rajzokkal illusztrált gyermekverseket, meséket adtak közre. A különféleségek rovatban pedig a legtöbb európai országról és a világban előforduló ritka eseményekről igen rövid, lexikonszerű ismertetéseket adtak. Ez a fajta szerkesztés valóban a legszélesebb néprétegek érdeklődését kívánta megnyerni. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az 1000-es példányszám elfogyott volna, mert az 1938-as szeptemberi utolsó szám is említi a lap hátulján, hogy az előző évfolyamok számai is kaphatók még a Luther u. 4. sz. alatti könyvkereskedésben. A lappal kapcsolatos elégedetlenségét fejtette ki a Národné Noviny 1937. szeptember 14-i száma. Elismerve nyelvi erényeit, kifogásolta szerkesztését és cikkeinek „langyosságát.” Felrója a szerkesztőknek a minden összeütközést kerülő szerkesztési politikát, bár a végén elismerték, hogy más reális választási lehetőségük nem is volt, hisz a cél a lap megmaradása volt. A lap költségeit minden bizonnyal a Szlovák Nemzeti Tanács finanszírozta, bár az erre kifizetett összegeket nem mindig a lap céljaira használták fel. Sok esetben pillanatnyi egyéni pénzzavarukat próbálták az aktivisták fedezni. (Ezt egy másik kisebb tanulmányunkban részletesen kifejtettük.)33 33 Tóth István: Egység és megosztottság jelei a békéscsabai szlovák nemzetiségi mozgalomban 1920-1944. In.: Alföldi társadalom II. Békéscsaba 1991.20-30 o. 1937-ben felmerült a támogatók részéről, hogy 20 oldalra bővítsék a lap terjedelmét. Ennek kapcsán derül fény arra, hogy a Gálik- féle nyomda a 8 oldalas lapot 65 pengőért, a 16 oldalast 100 pengőért, a 20 oldalast pedig 135 pengőért állítaná elő 1000 példányszám esetén; 100 pengőért tudná viszont a 32 oldalas lapot elkészíteni, mivel ez a terjedelem a papírméret gazdaságosabb felhasználását tette volna lehetővé, fgy a lap is olcsóbb lett volna. Nem valószínű, hogy megvalósult. Ekkora terjedelemnövekedésre nem voltak felkészülve maguk a szerkesztők sem. 1937-ben talán pont ennek a hiánynak a pótlására szerették volna megnyerni Francisci Mihályt is a lap állandó munkatársának. Ez sem valósult meg. Érthető is, hiszen Francisci a Csabai Naptárral volt lekötve. 143
