Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TOTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata Harcolt a szektamozgalom ellen, s időközönként az egyház berkeiben folyó „starej- si" násznagyképzésekről is beszámol.29 Annyi bizonyos, hogy az évente 12 alkalommal megjelenő lap szerzői között előfordul a Cabiansky Kalendár néhány laikus írója, verselője is, s nem ritka, hogy az egyszerű híreket az adott község egy-egy presbitere írta. Voltak olyan beszámolók - az egyházközségek életéről-, amelyek már egy igényesebb, szépírásra való törekvést mutattak. Beszámolt egyes kulturális eseményekről, így hírt ad a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat Békéscsabán, 1933. május 20-án tartott kulturális estjéről, valamint egy-két műkedvelő előadásról is, pl. az 1941. április 13-án tartott „Démétrius leánya” c. darab bemutatásáról Békéscsabán.30 Igyekeznek folyamatosan biztosítani a cikkek változatosságát is. Természetes módon a cikkeken keresztül is próbálták a lapot megkedveltetni. így teret adtak sok földműves gyakorlati hasznú gazdasági beszámolójának, pl. a kertészet, a kender termesztése és földolgozása témakörben is. Valójában a megrendelők számát az is növelte, hogy 1934-től, aki megrendelte a lapot egész évre (1 pengő], az ajándékba kapta a Cabiansky Kalendárt. De szerepet játszott ebben a széleskörűen kiépített terjesztői hálózat is. Nem volt község, amelyben a helyi lelkész vagy valaki más személy ne terjesztette volna az Evanjelicky Hlásnikot. Ezek nevéről és címéről folyamatosan tájékoztatást adtak az egyes számok utolsó oldalán. A lap életképességét mutatta, hogy az 1934-es évben az előző évi 900-ról 1300 főre nőtt az előfizetők száma. Tehát 400 előfizetővel gyarapodott a megrendelés egy év alatt. Persze nem voltak ezzel sem elégedettek, hiszen ahogy említik a szerkesztők, a Cabiansky Kalendárnak ekkor 7000 előfizetője volt. Úgy vélték, ugyanennyi elérendő a lap esetében is. Ez azonban csak a már említett 2500-as példányszámig jut el. Az egyes írások stílusának változatosságát nem utolsósorban az is biztosította, hogy a násznagyképzés hároméves tanfolyama után az egyház által is elfogadott násznagyok (lásd: 106-os lábjegyzet) részt vállalnak az egyes vallásos, hitbuzgalmi témájú cikkek megírásában. Az egyes néprajzi gyűjtések eredményei is tőlük származtak. A képzés során memorizálási, stilisztikai, retorikai ismereteket is elsajátíthattak, vallási és kulturális alapműveltségbeni „megerősítést" is kaptak. Tehát az alföldi szlovákságnak, ha világi lapja ekkor még nem is volt, egyházi lapja, vagy általában szlovák lapja annál inkább. Az 1934-es év a magyarországi, ezen belül az alföldi szlovák világi sajtó szempontjából jelentős dátum. Ez év januárjában jelent meg első ízben a Békéscsabán indított időszaki szlovák lap, a Slovenská Rodina (Szlovák család). A lap iratait nem sikerült megtalálni a levéltárakban. így az indulás tényét maga a lap első száma jelenti. 29 BmL- Tótkomlós község elnök ir. 83 eln/1934. A szekták elleni: Evanjelicky Hlásnik 1934.9. Sz. 1-2,10-11 old. 8.sz. 16-17 old.; 7. Sz. 4-5,10-11 old. 3.sz. 12-14 old.; Násznagyképzés: Evanjelicky Hlásnik 1936. 2.sz. 17. Old.; 6. Sz. 20-21 old. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a szlovák települések életében a násznagyok szerepe jóval nagyobb és összetettebb mint azt eddig a néprajzi vonatkozásokban feldolgozták. Ugyanis nem csupán a jeles napok és ünnepek alkalmával volt szerepük, valójában a mai társadalmi és családi rendezvényeket szervező irodák szerepét töltötték be az emberek hétköznapjaiban is. 30 Evanjelicky Hlásnik 1933. (június) 6. sz. 13-15. old., 1941. (április) 4. sz. 64. old. Az Evanjelicky Hlásnik szerkesztőségi anyagai túlnyomórészt megsemmisültek a háborús események következtében s az azt követő években. Így részletes kiadói, szerkesztési hátterét feltárni nem tudjuk. 141
