Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TÓTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata Ennek a nyomát az iratokban megleljük. 1930. április 30-án kelt jelentésében Pechány azt írja, hogy Békéscsabán „Dolnozemsky Hlásnik" (Alföldi Hírnök) című lapot kívánnak indítani. Ideiglenes szerkesztője Bodollai (Bohus) Mihály nyomdász, munkatársak Fáber Kovács György gazdálkodó, dr. Kesjár békéscsabai ügyvéd és dr. Szeberényi Gusztáv. Mivel a kormánybiztos lapszerkesztésre alkalmatlannak látta őket, azt írja, hogy jobbára a „Felvidéki tót írók munkáira szorulnának." Egyébként is már Tótkomlóson is szép eredménnyel járt a magyar lapok terjesztése (Körösvidék, Tótkomlósi Friss Újság, Budapesti Kis Újság). Kár volna ezt a folyamatot egy ilyen lap engedélyezésével megzavarni.191931. augusztus 12-én a békéscsabai rendőrkapitányság bizalmas jelentésében közli a szegedi kerületi kapitánysággal, hogy Gálik János, a Petőfi Nyomda tulajdonosa Békés vármegye főispánjához kérvényt nyújtott be a „Slovensky Hlas” című szlovák nyelvű közművelődési, társadalmi és gazdasági lap engedélyezésére. Gálik lett volna a szerkesztője, munkatársai dr. Kvasz György, Péli János, dr. Färber Viktor és dr. Bosnyák Árpád ügyvédek. Békéscsaba polgármestere véleményezte a kérvényt. A rendőrség információi alapján nem javasolta a lap engedélyezését. Minden munkatársát „kétes megbízhatóságú"-nak tartotta.20 Milyen lapokat olvastak még a dél-alföldi szlovákok? A legtöbbször ügyiratokban is említett, „Slovensky Tyzdenníket (Szlovák Hetilap), amely Nagylakon (Románia) jelent meg 1929-ben. A lap alapítója és felelős szerkesztője Ján Kmet’. Kulturális és nemzetiségi problémákról közölt cikkeket hasábjain: rövid négy évig működött, 1933-ban megszűnt. A makói rendőrkapitányság főispánhoz küldött helyzetjelentéseiből tudjuk, hogy már 1929. május 31-én észlelték a lap terjesztését a Csanád megyei falvakban. Már az első alkalommal magyarellenesnek titulálták, s megállapították, hogy már kora tavasszal postán megküldték a nagylaki járás szlovák községeibe, minden bizonnyal „propagandisztikus célzattal". Egy közel egy hónappal későbbi jelentésből kiderül (1929. jún. 20.), hogy a nagylaki szlovákok a Csanád vármegyében élő rokonaiknak küldték meg postán. Ezeket összegyűjtötték, s először 4, majd 14 lapot küldtek Budapestre véleményezés végett.21 A magyarel- lenesség árnyékát próbálták rávetíteni azzal is, hogy a nyomozás során valószínűsíthető adatok szerint Hursan János ev. tanító és Francisci Mihály ev. segédlelkész békéscsabai lakosok írják ebbe a lapba a magyarellenes cikkeket. Ezeket pedig Ján Breznicki álnév alatt közölték.22 19 OL. K.28 MENŐ 36.CS.E. 5343/1930. 20 OL- BM - K 149-1932 -7 2016. 21 Ludové Noviny 1987. július 23.3 p. Csml- Cs.A.T. fQisp. ir.helyzetjelentések 2 eln./1929. 22 OL - BM - K149 -1932 - 7 - 2016.341 .f. 348.1 138
