Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TÓTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata A nemzeti kisebbségek öntudatának letörése, szolgai meghunyászkodó jellemmé való átgyúrása lehet ideig-óráig alkalmas eszköze egy militarista államnak. De a militarizmus még nem egyedüli célja az államnak és csak az imént láttuk, miként omlottak össze kártyavárként a leghatalmasabb államok, ha azok erkölcsi ereje a nagy megpróbáltatás idején ködként eloszlott.9 Szeberényi a vészterhes időkben, amikor már javában a haza felosztásán dolgoztak Európa-szerte, kitartott elvei mellett, hangsúlyozta, ha a nemzetközi szerződések bármely utódállamba is szórnák őt és népét, a nyelvi jogaik nem csorbulhatnak. Politikai vezető szerepet hazájával szemben nem vállalt. Viszont tudatában volt annak, hogy a szlovák nyelvű sajtó Csehszlovákiából nehezen fog eljutni olvasóihoz, fel kellett készülni az önellátásra. Még 1919 őszén a román megszállás idején az 1920-as évre naptárt szerkesztett Cabiansky Kalendár (Csabai Kalendárium) címmel. Ezt a román cenzor engedélyével adhatta ki. Ennek nyoma az előlap jobb felső sarkában látható is - „Cen- surat: Turicius" felülpecsételéssel. Az addig jobbára Felvidékről érkező lapok és naptárak nem csupán a szállítás és kézbesítés bizonytalanságai miatt nem jutottak el olvasóikhoz, hanem valószínűsíthető, hogy a megszálló ideiglenes közigazgatás rendelkezései sem engedték terjesztésüket. Ilyen példa a Dél-Alföld másik részén, Újszentivánon a szerbek által megszállt területen is volt. A naptárakat, amelyek az árusoknál voltak, zárolták, és tartalmukat ellenőrizték.10 A Csabai Kalendárium ezt követően 1948-ig minden évben megjelent. A szerény terjedelem idővel komolyan megnövekedett. Kezdetben dr. Szeberényi Lajos Zsigmond és jó barátja, a budapesti Martin Morhács lelkész írták a naptár anyagát. Néhány év múlva az igények és a terjedelem növekedése miatt szükséges volt az írók körének bővítése. Ennek a munkának sikerült megnyerni Francisci Mihály ( a későbbi szerkesztő) békéscsabai és Linder László bé- késcsaba-erzsébethelyi ev. lelkészeket. így a naptár első évtizede - mondhatni - négy ember kitartó munkájának eredménye. 1920-ban 20 oldal terjedelemben, 2500 példányszámban jelent meg. 1922-ben 95 oldalon és 5000 példányban. 1925-ben megjelenése csúcsán van: 144 oldal terjedelemben és 10.000 példányban jelent meg. A következő években sem mondhatjuk, hogy stagnál, de mindenképpen észlelhető, hogy megállapodik 120-130 oldal körüli terjedelemben és 6-8000 közötti állandó példányszámban. A húszas évek végére és a harmincas évek elejére azonban a megnövekedett terjedelemhez megnőtt a szerzők köre is. 9 Szeberényi Lajos Zsigmond: Nemzeti kisebbségek (Etikai tanulmány) Szeged, 1997.25.0. 10 Munkácsy Mihály Múzeum (M.M.M.) Békéscsaba (Bcs.) Történeti adattár: 786/1972. Dedinszky Gyula: A Cabiansky Kalendár és jelentősége az alföldi szlovákság életében. Dedinszky Gyula: Emlékezés a Cabiansky Kalendárra (1920-1948.); Békési Élet 1973.1.131-139. p. Vecsernyés János: Trianon és Újszentiván (kéziratos pályamunkája) Szeged, 1990.18. p; j - s: Cabiansky Kalendár. Slovenské Poh'ady. 1931.10. 656. p. 134
