Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Üveges Krisztina: Kocsis Imre munkássága
ÜVEGES KRISZTINA Kocsis Imre munkássága Ennek eredményeként az ofszet- és szitanyomás beemelődött a képzőművészeti grafika területére, fordulatot hozva ezzel a magyar grafika történetében. 1978-tól Kocsis a Képgrafika tanszéken kezdett tanítani, ide Raszler Károly hívta meg. Fontos megemlíteni, hogy a főiskolára Raszler segítségével került egy jó teljesítményű leszívós szitaasztal, de alig használták, mert a technika esztétikailag nem volt még elfogadott a főiskola tanárai körében, csak Kocsis tanári tevékenysége nyomán indult meg a folyamat.28 Festészetében ekkor a városképek mellett a Kulcslyuk-képek alkotnak egy nagy mű-egységet. A kulcslyuk-motívum egy gyerekkori emlékből fakad: a háború utáni időszakban Kocsis édesapja bezárva tartotta a nagykaput, ha a szülők dolgoztak és a testvérek felügyelet nélkül voltak otthon. Kocsis felidézte egy interjúban, hogy ezt a bezártság-élményt próbálta enyhíteni a kulcslyukon keresztül kikukucskálva. A szorongás- és a bezártság-élményt fogalmazta meg tehát a kulcslyuk-képein (többek között Tájkép, 1977; Vanessa Atalanta, A szép idő nyitja, mindkettő 1978-79), ahol a motívum mindig ablakként funkcionál, az eget, a tájat látjuk általa. Egy régi festészeti konvencióra is visszautalt a művész, arra a reneszánsz kép-felfogására, amikor a festményt falon lévő ablakként fogták fel a festők, melyen szín- padszerűen helyezkedett el a látvány. A kulcslyuk-képeken gyakran megjelennek konkrét képi elemek is, például a kulcs, a lepke, a virágos rét, mert a képeken lévő a kulcslyukak is mindig a kintlevésre, a szabadságra nyílnak. Egy új korszak A nyolcvanas években megszaporodtak társművészeti alkotásai. Az első ilyen jellegű munkája a Petruska c. üvegablak volt, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakközépiskola számára készült 1966-ban. Ezt követte a makói Espersit emlékházba készült, József Attila emlékfal (mázas kerámia, vegyes technika, 1978). A fogasra akasztott kabátot-kalapot ábrázoló munka a család és a költő szoros kapcsolatára utal: Espersiték kerti házában lakott a költő, és mindennapi vendég volt a vacsoraasztalnál és az esti beszélgetéseken. A debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban sajnos ma már nem látható az Ifjúság című, rózsa, lepke és más állat, növény motívumokat hordozó pannó (festett, eloxált alumíniumlemez, 1982).29 Feleségével közösen jegyezték a Szolnoki Szigligeti Színház gazdasági épületének homlokzatára készült üvegmozaikot (csehüveg, 1981).30 Makó városa József Attila Makón töltött éveinek emlékét megörökítendő bízta meg Kocsist egy emlékmű kivitelezésével. így jött létre a városi gimnázium előtt, az aszfaltba épített öntöttvas mű. 28 Interjú Lengyel Andrással, 2016. január 18. Lejegyezte Üveges Krisztina. 29 Magyar Nemzeti Galéria, Lektorátus Adattár, 378-006-K/80 30 Magyar Nemzeti Galéria, Lektorátus Adattár, 2500/2014/ K /56 62
