Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Halmágyi Pál: Munkácsy és Pulitzer – Egy kapcsolat és egy festmény története
HALMÁGYI PÁL Munkácsy és Pulitzer - Egy kapcsolat és egy festmény története Azért, mert Magyarország és Franciaország nem csupán szép, hanem Európa legszabadság- szeretőbb nemzetei közé tartozik. Üdvözöljük, mert ugyanazzal a páratlan géniusszal rendelkezik a képzőművészet terén, mint amivel nagy honfitársa, Kossuth Lajos rendelkezett a retorikában vagy Liszt Ferenc a zenében. Köszöntjük továbbá azért, mert mi amerikaiak, kiknek földjén nincs hagyományos arisztokrácia, nagyra becsüljük a tehetség arisztokráciáját; nincsenek királyi nagyságaink vagy nemeseink, ám meghajtunk az erény nemessége és leborulunk a zsenialitás királyi nagyságai előtt ...Ma itt egyszerre érezzük magunkat magyarnak s amerikainak12. Feleségének írott levelében a művész is megemlékezett a jól sikerül estélyről és kapcsolatáról a Pulitzer családdal13. A zenés estély után Munkácsy hozzákezdett Pulitzerné arcképének elkészítéséhez. Megtervezte a beállítást, vázlatokat készített, s ami a legfontosabb, fényképfelvételeket csináltatott, melyek alapján majd párizsi műtermében megfesti a képet. Ez bevett eljárás volt, hiszen már a korábbi (Siralomház), és majd a későbbi (Golgota, Haynald Lajos arcképe, Honfoglalás) festményeihez is készített fotókat. A Pulitzerné arcképéhez készült felvételek közül két fényképet is őriz a Magyar Nemzeti Galéria14. Munkácsy még néhány más arckép elkészítését is vállalta New Yorkban, többek között a Princetoni Egyetem elnökének arcképét is megfestette15. Néhány nap múlva Munkácsy elutazott Washingtonba és Philadelphiába. Azt tervezte, utazása során megtekinti az 1870 óta Amerikában lévő Siralomház című képét is. Washingtonban az Egyesült Államok elnökével is találkozott. Visszatérve New Yorkba, Munkácsy itt is meglátogatott több magángyűjteményt, például a Vanderbilt és Stuart képtárat16. Ugyanitt, a New York-i Lennox Libraiyben volt a Milton című világhírű festménye, melyet tulajdonosa városa könyvtárának ajándékozott17. Amerikai tartózkodása során újabb milliomosokkal ismerkedett meg Munkácsy. John Wanamakert annyira megérintette a Krisztus Pilátus előtt című kép, hogy habozás nélkül megvásárolta18. Egy évvel később Wanamaker a Golgotát is megvette. Munkácsy Mihály Amerikából 1886 december legvégén indult haza, és 1887 január elején érkezett meg Párizsba. Visszatérve műtermébe nagy munkák sora várt rá. 1886-ban kapott megbízást a bécsi Kunsthistorisches Museum száz négyzetméteres mennyezetképének megfestésére. A reneszánsz apotheózisa című alkotás elkészítése rengeteg munkát és sok utazást jelentett. 1890-re készült el a mennyezetfreskó. Közben az Amerikában készített vázlatok és fényképek alapján 1889-re megfestette Pulitzerné egész alakos portréját is. A képet egy budapesti kiállításon be is mutatták. 1890 januárjában írta Szmrecsányi Miklósnak (1854-1936), az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárának, hogy amint bezár a tárlat, intézkedjen, hogy a kép induljon Amerikába, mert már nagyon várják19. 12 Csillag: A modem sajtó .... 21.o. 13 MMVL 149.0. 14 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest. 1958. 228.0. 15 Bakó: i.m. 70.0. 16 MMVL 150.o. 17 Ma New York Public Library 18 A magyar állam 2015-ben vásárolta meg e képet az Art of Hamilton Gallerytől 19 MMVL 164.0. 36
