Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Halmágyi Pál: Munkácsy és Pulitzer – Egy kapcsolat és egy festmény története

HALMÁGYI PÁL Munkácsy és Pulitzer - Egy kapcsolat és egy festmény története Azért, mert Magyarország és Franciaország nem csupán szép, hanem Európa legszabadság- szeretőbb nemzetei közé tartozik. Üdvözöljük, mert ugyanazzal a páratlan géniusszal ren­delkezik a képzőművészet terén, mint amivel nagy honfitársa, Kossuth Lajos rendelkezett a retorikában vagy Liszt Ferenc a zenében. Köszöntjük továbbá azért, mert mi amerikaiak, kik­nek földjén nincs hagyományos arisztokrácia, nagyra becsüljük a tehetség arisztokráciáját; nincsenek királyi nagyságaink vagy nemeseink, ám meghajtunk az erény nemessége és lebo­rulunk a zsenialitás királyi nagyságai előtt ...Ma itt egyszerre érezzük magunkat magyarnak s amerikainak12. Feleségének írott levelében a művész is megemlékezett a jól sikerül estélyről és kapcsolatáról a Pulitzer családdal13. A zenés estély után Munkácsy hozzákezdett Pulitzerné arcképének elkészítéséhez. Megtervezte a beállítást, vázlatokat készített, s ami a legfonto­sabb, fényképfelvételeket csináltatott, melyek alapján majd párizsi műtermében megfesti a képet. Ez bevett eljárás volt, hiszen már a korábbi (Siralomház), és majd a későbbi (Golgota, Haynald Lajos arcképe, Honfoglalás) festményeihez is készített fotókat. A Pulitzerné arcké­péhez készült felvételek közül két fényképet is őriz a Magyar Nemzeti Galéria14. Munkácsy még néhány más arckép elkészítését is vállalta New Yorkban, többek között a Princetoni Egyetem elnökének arcképét is megfestette15. Néhány nap múlva Munkácsy elutazott Washingtonba és Philadelphiába. Azt ter­vezte, utazása során megtekinti az 1870 óta Amerikában lévő Siralomház című képét is. Washingtonban az Egyesült Államok elnökével is találkozott. Visszatérve New Yorkba, Munkácsy itt is meglátogatott több magángyűjteményt, például a Vanderbilt és Stuart kép­tárat16. Ugyanitt, a New York-i Lennox Libraiyben volt a Milton című világhírű festménye, melyet tulajdonosa városa könyvtárának ajándékozott17. Amerikai tartózkodása során újabb milliomosokkal ismerkedett meg Munkácsy. John Wanamakert annyira megérintette a Krisztus Pilátus előtt című kép, hogy habozás nélkül megvásárolta18. Egy évvel később Wanamaker a Golgotát is megvette. Munkácsy Mihály Amerikából 1886 december legvégén indult haza, és 1887 január elején érkezett meg Párizsba. Visszatérve műtermébe nagy munkák sora várt rá. 1886-ban kapott megbízást a bécsi Kunsthistorisches Museum száz négyzetméteres mennyezetképé­nek megfestésére. A reneszánsz apotheózisa című alkotás elkészítése rengeteg munkát és sok utazást jelentett. 1890-re készült el a mennyezetfreskó. Közben az Amerikában készí­tett vázlatok és fényképek alapján 1889-re megfestette Pulitzerné egész alakos portréját is. A képet egy budapesti kiállításon be is mutatták. 1890 januárjában írta Szmrecsányi Mik­lósnak (1854-1936), az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárának, hogy amint bezár a tárlat, intézkedjen, hogy a kép induljon Amerikába, mert már nagyon várják19. 12 Csillag: A modem sajtó .... 21.o. 13 MMVL 149.0. 14 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest. 1958. 228.0. 15 Bakó: i.m. 70.0. 16 MMVL 150.o. 17 Ma New York Public Library 18 A magyar állam 2015-ben vásárolta meg e képet az Art of Hamilton Gallerytől 19 MMVL 164.0. 36

Next

/
Thumbnails
Contents