Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Tóth Ferenc: Szirbik Miklós református prédikátor, városunk első történetírója
TÓTH FERENC Szirbik Miklós református prédikátor, városunk első történetírója (Az előadás elhangzott 2016. április 21-én) Szirbik Miklósnak, a híres makainak lelkivilágát mélységesen áthatotta a debreceni kollégium tradicionális szelleme, a magyar reformkor eszmeisége és a makói várostudat. Mindez párosult különleges tehetségével, békés, puritán magatartásával. A makói deák oskolában a púpos hátú, széptudományú, angyali erkölcsű Orbán József és Béréi István figyelt fel rá. Ők íratták be a debreceni Református Kollégiumba. A Református Kollégium fontosnak tartotta, hogy tehetséges tanulói külföldön is folytassák tanulmányaikat. Szirbik Miklós 1808 augusztusától nyolc hónapig a göt- tingai egyetemen tanulhatott, melynek fedezetét a rektori javadalomból teremtették elő. Ezzel magyarázható, hogy ebből az időből fennmaradt arcképén nem makói öltözékben jelenik meg, hanem magas gallérú, európai, polgári öltönyben. A nagyravágyás, az érvényesülés sohasem foglalkoztatta. Göttingai tartózkodásakor atyai örökségére sem tartott számot, csak azt kérte, hogy 80 forintot küldjenek neki, a földön osztozzanak meg a testvérek. Anyagi javak megszerzésére később sem törekedett. Egy lelkész számára a legnagyobb megtiszteltetés, ha szülővárosába hívják meg prédikátornak. Ez különösen vonatkozik Szirbik Miklósra, akit mélységesen áthatott makóisága, a szülőföld iránti rajongása, szeretete, de mivel tudott Szikszai György lelkésznek a makói hívekkel való viszálykodásáról éppúgy, mint a kettős lelkészség létrehozásával keletkezett súrlódásokról, sőt gyűlölködésekről, ezért, amikor a makói eklézsia küldöttsége a Dobozon szolgáló lelkészt 1817-ben meghívta másodlelkészi prédikátorságra, csak erőltetésre fogadta el makói beosztását. Idejövetelétől helyreállt a lelkészek közötti béke, Szirbik Miklós szerény, csendes, béketűrő természetű volt, hívei szerették és becsülték. 1828-ban első prédikátor lett, a következő évben egyházmegyei tanácsbírává és Csanád vármegye táblabírá- jává választották, más tisztséget nem vállalt el, mert egyházának akart élni. A félárva Soós Lídiával kötött házasságából négy fiú és nyolc lány született. Szirbik Miklós ízig-vérig lelkész volt, de amikor a békés-bánáti egyházkerület helyettes esperese, Kiss Bálint arra biztatta lelkészeit, hogy dolgozzák fel egyházuk múltját, ezt ő is elvállalta. írásának címe Makó városának közönséges és az abban lévő Reformata Ekklés'iának különös leírása 1835-1836. (Szóhasználata: közönséges - általános; különös - részletes.] Történeti leírását azzal kezdte, hogy a „makaiak szabad és fegyverrel szolgáló emberek voltak, annak emlékezete úgy fennmaradt firól fira, hogy azt onnan ki se lehetne verni." Még a hódoltság alatt Makó királyi mezőváros lett, lakói királyi szabadosok. Makó népessége körömszakadtáig ragaszkodott ehhez a jogviszonyhoz, ez velejéig áthatotta a város minden lakóját, átformálta közgondolkodásukat, kialakult egy olyan várostudat, melynek alapján Bálint Sándor professzor Makót a legöntudatosabb magyar városnak nevezte. 27
