Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története Az évkönyv egy irodalmi (történelmi esszéket tartalmazó) és egy hivatalos részre oszlott, ez utóbbi pedig tartalmazta a közgyűlések jegyzőkönyveit, a titkár és a pénztárnok jelentését, az alapszabályokat és a tagok névsorát.18 Eleinte a Társulat iránt viszonylag nagy volt az érdeklődés, gyorsan emelkedett a taglétszám, valamint sikerült egy kisebb gyűjteményt is létrehozni - ennek legjelentősebb része a kb. 2000 darabos éremgyűjtemény volt.19 A gyűjtemény egyrészt önkéntes felajánlások révén bővült - példa erre a Maros c. újság egyik cikke, amiben a kevermesi tanító érmeket és gyűrűket ajánlott fel a Társulat javára20 - másrészt vásárlások útján. Ez utóbbira példa, hogy kísérletet tettek a Gremsper- ger-féle régészeti gyűjtemény megszerzésére - annál is inkább, mivel a Békés-megyei Régészeti Társulat is szemet vetett a gyűjteményre.21 Azonban 1901-ben Lonovics József visszafordult a közélettől, a Társulat pedig lassan haldokolni kezdett. A tagsági díjak befizetése elmaradozott, az ülések egyre inkább érdektelenségbe fulladtak, így 1903. március 6-án kimondták a Társulat felosztását, gyűjteményüket a helyi gimnáziumra, maradék vagyonukat pedig a színházpártoló társulatra hagyták. A Társulat újjászervezése Az I. világháborús veszteségek, az országrészek elcsatolása érzékenyen érintette a megyét, mivel Nagylak, Tornya, Sajtény és Kisiratos az országhatáron kívül került. 1923-ban újabb közigazgatási változás történt: a volt Arad megyei eleki járásnak Magyarországon belül maradt részét, valamint a Torontál megyei Szőreget és környékét Csanád vármegyéhez kapcsolták, innentől kezdve Csanád-Arad-Torontál vármegye néven szerepelt egészen 1945-ig.22 Trianon nemcsak közigazgatási változásokat hozott, hanem felértékelődött a kultúra szerepe is. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a területi veszteségek kompenzálására meghirdette kultúrfölény-elméletét, ami az országot kulturálisan, iskolázottságban kívánta a környező államok fölé emelni. E révén megélénkült a múlt kutatása, a múzeumalapítások, a kulturális mozgalmak. Ennek a fellendülésnek csak a II. világháború vetett véget. Ebben a légkörben vetődött fel a Társulat újjáalakításának gondolata, amiről a Makói Újság egyik cikkéből értesülhetünk. Az újságból kiderül, hogy a kopáncsi ásatások hatására többen is arra a következtetésre jutottak, hogy a „jó békevilágban megalakult (...), de 1904-ben végelgyengülésben kimúlt"23 Csanádvármegyei Régészeti Társulatot újjá kellene alakítani. Elsősorban Csepregi Imre apátplébános támogatta ezt az ötletet csakúgy, mint a kopáncsi templom feltárását és restaurálását. 18 Czinkotszky 1890 19 Tóth 1993,18.0. 20 Maros, 1890 aug. 24. 21 1889.dec.7. Czinkotszky levele az elnökhöz 22 Blazovich 1984, 46.0. 23 Makói Újság 1934.jún.27.2.o. (XIV.évf.143.) 176
