Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja

Ezen a ponton komoly vita bontakozott ki az ügyész és a vádlott között, hogy miért nem parcellázta ki a területet, ha már agrárszocialista érzelmű. Szöllősi kifejtette, hogy a 93 holddal nem sokra mentek volna. A vádló után a védője, Dr. Greguss intézett kérdéseket Szöllősihez. Az első kérdések a miniszterelnök-helyettesi szerepére irányultak, ennek kapcsán kifejtette, hogy nem volt irányító, vezető szerepe, azokat a feladatokat végezte el, amiket Szálasi rábízott, inkább a miniszterelnökség munkájának adminisztrációja volt a feladata. Két parlamenti interpelláció is szóba került, az egyikben, 1944. no­vember 6-án arról volt szó, hogyan intézkedett letartóztatott képviselők szabadon bocsátásáról, a november 2-i interpellációban a közüzemek helyzete, azok leszere­lése volt a téma, melyben intézkedést ígért a németek felé. A zsidókérdéssel kapcsolatban idézném a védelem kérdését, illetve az arra adott választ: „Dr. Greguss védő: Makón milyen magatartást tanúsított Ön a zsidókérdés­ben? Voltak-e ott kilengések, milyen befolyást gyakorolt Ön a pártjára és mi volt az Ön szerepe abban, hogy Makón nem voltak zsidó ellenes kilengések? Szöllősi: Tényleg nem voltak ott kilengések, mert közbeléptem, hogy szélsőséges megmozdulások ne legyenek. Kétségtelen, hogy a Nyilaskeresztes Párt részéről Ma­kón zsidóellenes brutalitás nem történt. Dr. Greguss: Adott-e Ön utasítást bizonyos zsidó személyek szabadon bocsá­tására? Általában egyéb zsidók érdekében tett-e olyan intézkedést, melynek alap­ján ezeknek a személyi és testi épsége megóvatott? Szöllősi: Tettem ilyen lépéseket. Igyekeztem felmentések terén segíteni olyanokon, akik bebizonyították, hogy hasznos szolgálatot tettek. Vagyonuk meg­mentésében is segítségükre siettem.”13 A tárgyalási nap végén Szöllősihez a vádlott - társai intézhettek kérdéseket, de közülük csak Kemény Gábor élt ezzel a lehetőséggel. Kemény kérdései Szöllősi irányában inkább önmaga védelmét és szerepének jobb megítélést szolgálták. Fel­emlegette, hogy ő működött közre 136 partizán pap kiszabadításában, szót ejtett arról, hogy külpolitikai kérdésekben megkérdezése nélkül nyilatkoztak és ez ellen tiltakozott. Kemény önmaga védelmében a vegyes házasságok kérdését is felhozta, hogy tiltakozott az ellen, hogy a vegyes házasságban élőknek is a csillagos házba kell költöznie. Szöllősi minden kérdésben párttársa állításait igazolta. A tárgyalást a tanács vezetője délután 14.55 órakor bezárta. Szálasi naplójában így írt Szöllősi meghallgatásáról: „11.13. Főtárgyalásom hetedik napja. Kihallgatják mint vádlottat Szöllősi Je­nőt. Főtárgyalás kezdődik 9 h 30’ - tart 14 h 45’. A hangulat csendesedett, maga­tartás ugyanolyan minősíthetetlen, mint eddig. Szöllősi - az ő megszokott elővigyá­zatosságával beszél, őszintén megmondja, hogy mai szemmel másként cselekedne, mélyen sajnálja a rombolásokat. KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja 13 Karsai Elek-Karsai László 1988.325. 144

Next

/
Thumbnails
Contents