Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja
Az alaprendeletet nem foglalta egységes szerkezetbe az utóbbi módosításokkal és kiegészítésekkel, hanem a törvényre emelés külön- külön, az 1945. évi VII. te. I-IV. mellékleteiként történt. Makói gyógyszerész a nyilaskeresztes mozgalomban. Szöllősi Jenő életpályája Életútjáról, életpályájáról keveset tudunk, egyrészt, mert a háborút követően a nyilas rémuralom jelentős szereplőit szocialista történelemtudományunk igyekezett kitörölni az emlékezetből, másrészt mert alakja inkább a Szálasi per egyik vádlottjaként maradt fenn. A fellelhető szakirodalomból az életéről az alábbiakat tudhatjuk meg: A vajdasági Antalfalvánl893. január 18-án született. Németországban, Karlsruhé- ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd Budapesten gyógyszerészi diplomát; a budapesti jogi karon abszolutóriumot szerzett. Az első világháborúban tartalékos tisztként harcolt 30 hónapig az orosz, a román és az olasz fronton az 51. tüzérezred kötelékében. Századosként szerelt le, a Signum Laudis bronz és ezüst fokozatának, továbbá a bronz vitézségi éremnek birtokosaként. 1923-ban vásárolt gyógyszertárat Makón, a mai Sárga üzletház helyén. Vállalkozása mellett az akkori Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyei közigazgatásban töltött be törvényhatósági tisztséget és tagja volt a város képviselő-testületének is. 1939-ben függetlenként Makó országgyűlési képviselőjévé választották. A parlamentben belépett a jobboldali képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetségbe, majd 1941-től a Nyilaskeresztes Párt parlamenti frakcióját vezette. 1943-tól szerkesztője az Összetartás című nyilas napilapnak. A nyilas hatalomátvétel után a Szálasi-kormányban tárca nélküli miniszter, a miniszterelnök helyettese. 1941-ben Makón - főleg Szöllősi fáradhatatlan tevékenységének hatására - növekedett a nyilaskeresztes párt befolyása és a párt taglétszáma. Az adatok arról tanúskodnak, hogy Szöllősinek képviselői és politikai tevékenysége egyáltalán nem járt anyagi haszonnal, sőt gazdasági hátrány érte. A korábbi években a városban a legtöbb adót fizetők listáján mindig az első helyen szerepelt. Ő mint gyógyszerész és sör-bor-nagykereskedő a város legvagyonosabb embere volt. 1941 szeptemberében már többen megelőzték, és adójának összege is kevesebb lett. Az első helyen szereplő dr. Galambos Emilé 11 353, az övé viszont csak 5382 pengőt tett ki. Ezek szerint vagyona egy részét is föláldozta a magyar nemzet jövője érdekében. Miután 1941 szeptemberében 11 képviselő kilépett a pártból és a párt vezetőségéből fokozatosan eltávoztak a zömében középosztálybeli dzsentri származásúak, Szálasi Ferenc a vezetési válságot úgy oldotta meg, hogy főleg vidéki értelmiségieket vont be a vezetésbe. KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja 136
