Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja
KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja A rendelet szerint a halálbüntetés kiszabása azok esetében állt fenn, akik az úgynevezett háborús főbűnök elkövetői, akik elősegítették az ország háborúba sodródását, akadályozták a fegyverszünet megkötését, vezető szerepet töltöttek be a nyilas mozgalomban, megszállt vagy visszacsatolt területek lakosaival kegyetlenkedtek, azokat meggyilkolták. Ki kell emellett emelni, hogy nem tartoztak ebbe a kategóriába, de szintén halálbüntetés kiszabásával büntették azokat, akik a német hadsereg, vagy az SS, vagy a Gestapo kötelékébe léptek, ha ezen cselekményükkel összefüggésben magyar állampolgárok halálát okozták, továbbá ebben a minőségükben a magyar honvédség ellen harcoltak, esetleg a magyar katonák átállását megakadályozták, de ide kell sorolni a rendelkezés szerint azokat is, akik németek és nyilasok besúgói. Az alaprendeletet nagyon hamar módosították, 1945. május 1-én lépett hatályba az 1440/1945. (V.l.) M.E.sz. rendelet (továbbiakban Nbr. nov). A rendelet kiterjesztette a háborús bűnösök körét7, a büntetési nemek között megjelent a kényszermunka is. A halálbüntetés kiszabására azon bűnösök esetében is lehetőséget adott az Nbr. nov, akik nem próbálták meg megakadályozni az ország háborúba sodródását, bár ezt megtehették volna, továbbá közreműködtek olyan határozat elfogadásában, melynek eredményeként a háború Magyarország területére is kiterjedt. Ennek értelmében halállal büntethető, aki az 1939. évi háborúnak Magyarországra kiterjedését, vagy Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történő belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette, vagy megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna [Nbr. 11. § 1. pont (2) bekezdés], illetve aki mint a kormány, országgyűlés tagja, vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a következményeket előre láthatta, részese olyan határozathozatalnak, amely a magyar népet az 1939. évi háborúba sodorta. (Nbr. ll.§ 2. pont) Az Nbr. nov 6.§ (2) bekezdése egy új 6. pontot iktatott be az Nbr. 11. §-ának felsorolásába, mégpedig, aki nyomtatványban (sokszorosítás módjára tekintet nélkül), gyülekezet előtt elmondott beszédében, vagy rádió útján huzamosabb időn keresztül olyan tevékenységet fejt ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország hadba lépését, illetve a folytatás érdekében a közfelfogást oly mértékben befolyásolja, szintén halállal büntethető. A népbíráskodással kapcsolatban még két rendeletet alkotott az Ideiglenes Kormány, az 5900/1945. (VIII.5.) M.E. számú rendeletet, amely a távollévő terhelt elleni eljárást szabályozta, és a 6750/1945. ( VIII. 16.) ME számú rendeletet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában. A négy rendeletet az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi VII. törvénnyel emelte jogerőre, mely 1945. szeptember 16-án lépett hatályba. 7 Az Nbr. nov 6.§-ának rendelkezése szerint az Nbr. 11 .§-ának 5. pontja helyébe az a rendelkezés lép, hogy háborús bűnös az is, aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reá bízott hatalommal visszaélve kegyetlenkedett, vagy általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. Magyar Közlöny 1945. év augusztus, Országos Levéltár 134
