Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Nagy Gábor: A Pásztor nemzedékek című kiállítás és utóélete a makói József Attila Múzeumban
NAGY GÁBOR A Pásztor nemzedékek című kiállítás és utóélete a makói József Attila Múzeumban A kiállítás előmunkálatai Kiállítást szerveztünk a József Attila Múzeumban a dél-alföldi pásztorság, juhászcsaládok, pásztor nemzedékek bemutatására, melyet a nagyközönség 2015. november 13-ától december 18-áig láthatott. A pásztorkodás él a Dél-Alföldön, máig sok pásztorcsalád műveli ezt a foglalkozást: róluk szólt a Pásztor nemzedékek kiállítás.1 A kiállításban a makói József Attila Múzeum Néprajzi Gyűjteményéből, a túr- kevei Finta Múzeumból, a Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjteményből, Dani János György bogárzói juhász és Szikszai István Lajos csanádpalotai juhász gyűjteményéből származó tárgyakat mutattunk be. A kiállítás fotóanyagát a juhászok családi fotóiból válogattuk és helyszíni gyűjtéseken a jelen állapotot bemutató fotózást is végeztünk Cs. Tóth Gabriellával közösen. A kiállítás megnyitása előtti másfél hónapban kerestem fel a Makó környéki és Csongrád megyei pásztorokat, a gyűjtéseken több archív fotó, használati és viseleti tárgy került elő. A beszélgetések alatt a családok történetével, a pásztorkodás és a hozzá tartozó hagyományos tudás öröklődésével, a pásztorviseletet és a tárgyi kultúra darabjait előállító kiemelkedő személyiségekkel, specialistákkal foglalkoztam. A kiállítás anyaga A néprajztudomány intézményesülésének időszakában az állattartással foglalkozó, vándorló életmódot élő, sokszor egész évben az állatok mellett a természetben élő rideg pásztorok világa, kultúrája iránt nagy érdeklődés volt a néprajzkutatók körében. Többek között Herman Ottó2, Györffy István3, Malonyay Dezső4, Ecsedi István5, Szűcs Sándor6, Madarassy László7, Domanovszky György8, Tálasi István9, Nagy Czirok László10, Manga János11, Paládi-Kovács Attila12, Bellon Tibor13 és Kunkovács László14 fordultak a téma felé. A néprajzi kutatás elmúlt 130 évében a pásztorkodás, az „ősfoglalkozások'' iránti érdeklődés folyamatosnak mondható. Kutatóink az állattartás történeti-néprajzi vizsgálata mellett a Herman Ottó által felfedezett „pásztorművészet” stílusvizsgálatában az egyéniségkutatás módszereit is használva jutottak el a díszítőművészet pásztor egyéniségeinek bemutatásáig.15 1 Nagy Gábor 2015, 2016a 2-4. 2 Herman Ottó 1892,1914 3 Györffy István 1922,1930 4 Malonyay Dezső 1911,1922 5 Ecsedi István 1914,1927 6 Szűcs Sándor 1942,1946, 1962 7 Madarassy László 1912,1925,1932,1934,1935 8 Domanovszky György 1944,1955,1981 9 Tálasi István 1934,1977 10 Nagy Czirok László 1959,1965 11 Manga János 1950,1954,1971,1979 12 Paládi-Kovács Attila 1965 13 Bellon Tibor 1987a, 1987b, 2001 14 Kunkovács László 2013 15 Madarassy László 1934,1935, Domanovszky György 1955, Manga János 1954, Lengyel Ágnes 2007 112
